A mai bevándorlásról szóló parlamenti „vitanap” valójában a legkevésbé sem a bevándorlás-politika vagy menekültügyi szabályozás körüli vitáról szól, sokkal inkább az elmúlt hetek kormányzati lejárató kampányának része. A riogatásra épülő és hamis információktól sem mentes kormányzati kommunikációban a tények, a megalapozott szakmai érvek mindeddig nem kaptak helyet. A Magyar Helsinki Bizottság hisz a párbeszéd fontosságában, és így nyilvános szakmai vitára hívja a kormányt. A mai bevándorlásról szóló parlamenti „vitanap” kapcsán tegnap hat civil szervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – juttatott el nyílt levelet az Országgyűlés képviselőihez. A bevándorlókat és menekülteket segítő, évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező hat szervezet éles kritikával illette a kormány bevándorlással és menekültüggyel kapcsolatos kommunikációját és jogalkotási terveit, felszólítva a kormányt többek között, hogy:
– Riogatás helyett kezelje pontosan a fogalmakat, ne keverje össze a bevándorlókat a menekültekkel és ne találjon ki értelmetlen és megbélyegző címkéket, mint például a „megélhetési bevándorló”;
– Használja, és ne értelmezze félre a bevándorlással kapcsolatos tényleges, hivatalos adatokat – amelyek például bizonyítják, hogy a magyar gazdaságra, társadalomra és költségvetésre a bevándorlás nagyon is pozitív hatást gyakorol;
– Használja, és ne értelmezze félre a menekültüggyel kapcsolatos tényleges, hivatalos adatokat – amelyek például bizonyítják, hogy Magyarország már most is messze az egyik legszigorúbb menekültügyi politikát folytató európai állam és a menedékkérők túlnyomó többsége, amint teheti, azonnal továbbáll innen, szinte semmilyen anyagi terhet nem róva az államra;
– Az EU-ellenesség értelmetlen szítása helyett ismerje be, hogy a magyar menekültügy, idegenrendészet és határőrizet az elmúlt években tízmilliárdokat kapott Brüsszeltől, az Uniót pedig tekintse partnernek, aki segíthet a jelenlegi helyzet hatékony, mégis jogtisztelő rendezésében;
– A jogsértő és a magyar adófizetők számára méregdrága fogvatartás helyett tartsa tiszteletben a menedékhez való alkotmányos jogot, aminek köszönhetően többszázezer honfitársunk is új életet kezdhetett a diktatúra évtizedeiben.
A migrációs szakemberek a bűnbakkeresés, az idegengyűlölet szítása helyett a hatékony és a jogállami értékeket is tiszteletben tartó eljárásokban látják a megoldást. Ennek része, hogy Magyarországnak a válaszokat nem egyedül kell megtalálnia: az Európai Unió anyagi és szakmai segítsége mellett Koszovó (mint jelenleg legfontosabb kibocsátó ország) élhetőbbé tételéért is sokat tehet. Az eljárások hatékonysága már korlátozott kapacitásbővítés (például néhány bírói státusz vagy új rendőrségi előállító helyiség biztosítása) is már látványos hatást gyakorolhat. A hat szervezet felszólította továbbá a kormányt az érintett szakemberekkel és társadalmi szervezetekkel való sokkal intenzívebb párbeszédre.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke hangsúlyozta, hogy „A menedékkérőkkel kapcsolatos kormányzati lejárató kampány és a tervezett jogszabályváltozások beláthatatlan következményekkel járhatnak. A kormányzat eddigi egyoldalú kommunikációja nagyrészt ködösítésen és hamis információkon alapult, ezért a Helsinki Bizottság most szakmai vitára hívja a kormányt, ahol – az eddigi laikus demagógia helyett – végre valódi szakértőkkel, a valós tények alapján vitathatjuk meg, hogy milyen irányban fejlődjön a magyar bevándorlás- és menekültpolitika.”
