Emlékezés Tellinger István (1940-2008) grafikusművészre kisgrafikai által
Tellinger István nem mindennapi képzőművész volt, aki nem a szokványos művészéletet élte. Nem vett részt intézményesített képzőművészeti oktatásban, hanem igazi mesterektől tanult. Egész életében volt „civil” foglalkozása, de gondolatai mindig a művészet körül forogtak. Indulása, pályája ezer szállal kapcsolódott az 50-as évek végén indult Miskolci Grafikai Műhelyhez.
Idén lenne 75 éves.
Emlékkiállításával nem a tellingeri teljes életművet szeretnénk bemutatni, hanem egy általa igen kedvelt és magas szinten művelt grafikai kifejezés módot, az illusztrációkat, ex libriseket, a kisgrafikai műfajt.
Tellinger István Munkácson született, de születése után édesanyja Miskolcra hozta. Rendkívül szegényes körülmények között éltek a Toronyalja utcában. Sok mindennel foglalkozott: volt lakatosinas és segéd, dolgozott az építőiparban technikusként, tervezőként, majd a művészeti oktatásban tanárként. A pesti lakatos iskolában a szakrajztanára egy festőművész volt, Bor Ferenc, akinek hatására felébredt, megerősödött rajzolási szenvedélye (később mondta magáról, hogy „kényszeres rajzoló”). A Képzőművészeti Főiskolára kétszer is megkísérelte a felvételt – sikertelenül. A képzőművészettel aktívan 1960-ban kezdett el foglalkozni, bekapcsolódott az akkoriban már országos hírű Miskolci Grafikai Műhely munkájába. Az ott munkálkodó grafikusok (Kondor Béla, Lenkey Zoltán, Csohány Kálmán) segítségével sajátította el a grafika szakmai ismereteit, de főleg Lukovszky László segítségével, akit mesterének is tekintett, aki „kinyitotta a szemét”.
„Az én filozófiám az, hogy megpróbáltam mindig is azt megrajzolni, azt megfesteni, amit én gondolok, én érzek. … Mert a művészet az átfogalmaz, átír” – nyilatkozta. Sokat foglalkozott újsággrafikával is (mint a miskolci grafikusok közül többen): 1967 óta jelentek meg munkái az Élet és Irodalom, a Napjaink, az Észak-Magyarország, a Népszava, a Magyar Hírlap lapjain, sőt önálló grafikai számok is megjelentek alkotásaival (Borsodi Szemle, Élet és Irodalom, Borsodi Művelődés, Könyvtáros). Szívesen foglalkozott kisgrafikákkal, ex librisekkel, amelyekkel díjakat is nyert.
