Ausztriát és Magyarországot hasonlóan érintette az orosz embargó, ezért fontos a közös útkeresése és a folyamatos véleménycsere – jelentette ki Budai Gyula, az orosz embargóval kapcsolatos ügyek miniszteri biztosa, miután megbeszélést folytatott osztrák kollégáival Bécsben csütörtökön.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa Konrad Blaas-szal, az osztrák agrártárca illetékesével, Heidemaria Gürerrel, az osztrák Külügyminisztérium Oroszországért és a FÁK térségért felelős szervezeti vezetőjével és a Walter Koren, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) külgazdasági vezetőjével folytatott megbeszélést.
A miniszteri biztos az egyeztetésről az MTI-nek elmondta: Ausztriának és Magyarországnak hozzávetőlegesen megegyező volumenű az Oroszország felé irányuló exportja, hasonló méretű veszteségeket is könyvelhettek el, ezért fontos, hogy a két ország átbeszélje az embargó negatív hatásait. Mindkét országban esett azon termékek ára, amelyeket nem tudtak kivinni a piacra, csökkent a mezőgazdasági kivitel és jelentős lett az agrárium vesztesége. A biztos rámutatott: rég szenvedett el ekkora veszteségeket a magyar agrárium, mint most az ősszel bevezetett orosz embargó következtében. Elmondta: a tavalyi embargó elrendelése eddig több mint 80 millió eurós veszteséget jelentett a magyar agrárium számára. Budai Gyula kiemelte: Ausztria külgazdasági stratégiája hasonló Magyarországéhoz, hiszen Ausztria is első körben a belső piacot igyekezett megvédeni és ezt követően próbáltak keresni olyan harmadik országot, ahol az orosz embargó miatt megmaradt termékeket értékesíteni tudják.
Magyarországnak a keleti nyitás stratégiája segített az új piacok felkutatásában – jelentette ki a miniszteri biztos hozzátéve: a magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok így azokkal az országokkal kaptak új lendületet, amelyekkel az elmúlt pár évben már a keleti nyitás stratégiájának megfelelően felvették a kapcsolatot. Budai Gyula elmondta azt is: a magyarországi belső piac megerősítésének már vannak mérhető eredményei, hiszen Európából érkező, az orosz embargó miatti árudömping a jóslatok ellenére sem árasztotta el Magyarországot. Hangsúlyozta: az embargó utáni állapottal is foglalkozni kell és fel kell készíteni a magyar cégeket, hogy ugrásra készen ott tudjanak lenni az orosz piacon. Budai Gyula szerint ennek érdekében kormányközi egyeztetéseket folytatnak Nyikolaj Fjodorov orosz mezőgazdasági miniszterrel és vannak halvány remények az embargó enyhítésére. Példaként említette, hogy Oroszország a hét elején jelezte, hat európai uniós országnak, köztük Magyarországnak engedélyezné elsőként a sertéshús exportját. Oroszország, válaszul az uniós szankciókra tavaly augusztusban vetett ki embargót agártermékekre. Az importtilalom időtartama egy év, az intézkedés a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékek, a baromfi, a hal, a sajt, a tej és a tejtermék behozatalát tiltja, és az EU mellett az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára és Norvégiára is vonatkozik. Az embargó tavaly mintegy 30 százalékkal vetette vissza az Oroszországba irányuló magyar agrárexportot az egy évvel korábbihoz képest.
