Molnár Imréné, a devizahiteles ügyekkel járja azt a kálváriát, amit az adósok jártak és járnak, ha ők szeretnének valamit közokiratba foglaltatni. A beszélgetésből kiderül, hogy kevés olyan közjegyző akad, aki partner, aki segít, az is csak titokban, mert (Azért fű alatt, mert ha kitudódna akkor soha többet nem kapna egyetlen felkérést sem a bankoktól, holott bevétele nagy részét ez teszi ki.
Mikor és hogyan kezdődött?
2 és fél éve foglalkozom üzletszerűen a bankok és már hatóságok által megkárosított emberekkel.
Irodánk Devizajog fantázia néven ismert. Először egyéni vállalkozóként végeztem ezt a tevékenységet, majd szövetkezetet alakítottunk és a szövetkezet tagjai és munkavállalói, valamint szerződött partnerek közreműködésével végezzük ezt a munkát. Kezdetben a Mészáros Ügyvédi Iroda, dr. Csikász Levente alkalmazott ügyvédjével dolgoztunk össze, akivel a mai napig vannak közös ügyfeleink és rendszeresen konzultálunk is, majd bekapcsolódott a munkánkba az iroda többi ügyvédei is, de ahogy bővült az ügyfeleink száma, úgy bővült a velünk együtt dolgozó ügyvédek száma is. Jelenleg 18-20 ügyvéd és jelölt segíti irodánk munkáját. Legsikeresebb ügyvédünk dr. Bombicz Barbara, akivel több nyertes perről és több peren kívüli megegyezésről is be tudunk számolni. Jelenleg az irodánk és szerződött partnerei több, mint 1600 ügyfél több, mint 2000 ügyében jár el.
Hogy kapcsolódik munkájához az adósok ügyeinek közokiratba való foglalása?
A legutóbbi adósmentő törvények kapcsán, amit mi csak bankmentő törvénynek hívunk, találtunk egy joghézagot, amit eredményesen fel tudunk használni a devizában eladósodottak javára.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a szerződések tartalmát a a 2014.10.15–től hatályos 2014. évi XXXVIII. tv. 3.§ (2), másrészt a 2014.11.27–től hatályos 2013. évi CCXXXVII. törvény 267. §-a a hatályba lépésük előtt megkötött szerződések esetében változtatja meg!
Ezért mind a régi, mind pedig az új Ptk. szerinti jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – HA JOGSZABÁLY MÁSKÉPPEN NEM RENDELKEZIK – a szerződéstől ELÁLLHAT.
Ptk.320. § (1) „Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.”
Ptk.319. § (3) „A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.”
Ezért megfogalmaztunk az ügyvédeink segítségével egy elállási nyilatkozatot és mivel a szerződések közokiratban vannak, azt kértük a közjegyzőktől, hogy az adós egyoldalú nyilatkozatát foglalják jegyzőkönyvbe és kézbesítsék a banknak, a kézbesítés tényét pedig kértük tanúsítani.
Hogy reagáltak minderre a közjegyzők?
Sejtettük, hogy lesz ellenállás a közjegyzők részéről, de az mindenkit megdöbbentett, hogy a közjegyzők mindenféle mondva csinált indokkal, egészen egyszerűen megpróbálják megakadályozni az adósokat, hogy éljenek ezzel a törvény adta lehetőséggel.
Először Váradi Tibor és felesége kereste meg az egyik kazincbarcikai közjegyzőt, dr. Sád Edvárdot. Ő azzal rázta le, hogy szabadságon van. Az ügy érdekessége, hogy telefonos megkeresésünkre más ügyben nem volt szabadságon. Ezért kértünk időpontot a másik barcikai közjegyzőtől, dr. Fodor Richárdtól, aki arra hivatkozva küldte el az ügyfeleimet, hogy nem ő szerkesztette az eredeti közokiratot, ezért ő nem foglalhatja jegyzőkönyvbe az ügyfél nyilatkozatát, csak kizárólag az okiratot szerkesztő közjegyző. (Ez azért sántít, mert ha a felmondást minden további nélkül elkészítheti más közjegyző is, akkor miért ne készíthetné el az elállást is? Ez be is bizonyosodott később, amikor ugyanezt a jegyzőkönyvet más közjegyző elkészítette akkor is, amikor nem ő szerkesztette az eredeti közokiratot. Az már tényleg csak mellékkérdés, hogy a közjegyzők egyetlen okiratot sem szerkesztettek, hanem megkapták e-mailben és ugyanazt foglalták okiratba betű szerint, a szerkesztésért pedig elkérték a díjat. Teljesen pontosan tudom, évekig dolgoztam bankban régen.)
Fölkerestük hát dr. Molnár Mariann közjegyzőt Miskolcon, mert ő készítette a kölcsönszerződést. Előre egyeztetett időpontra mentek az ügyfeleim, ennek ellenére arra hivatkozva tagadták meg a jegyzőkönyv elkészítését, hogy most nincs rá idejük. Akár e-mailen, akár pendrive-on a rendelkezésükre bocsátottuk volna a nyomtatott forma mellett, de nem készítették el.
A következő napokon már párhuzamosan kerestük föl a közjegyzőket először Borsodban, majd szerte az országban. Dr. Asztalos Péter először azt mondta, hogy elkészíti a jegyzőkönyvet, majd amikor időpontot szerettünk volna egyeztetni telefonon, azt kérte az ügyintéző, hogy e-mailben kérjünk időpontot.
Pontosan mire kérték a közjegyzőt?
A levelezésünk szó szerint:
„Tisztelt közjegyző
Időpontot szeretnék kérnék Öntől egy nyilatkozat közokiratba foglalásához, amit mellékletként csatolok a levelemhez.
Az idő rövid, mivel január végéig van rá lehetőségem.
Várom mielőbbi értesítését.”
Válasz:
Felhívjuk a Tisztelt Felek figyelmét, hogy a közjegyzőhöz elektronikus levélben (e-mail) – törvényi felhatalmazás hiányában – joghatályosan nem terjeszthető elő beadvány!
Mit lehetett erre reagálni?
A következőt írtam erre:
Tisztelt Közjegyző Úr!
Nem értem a válaszát.
Időpontot szerettem volna kérni Öntől ahhoz, hogy egy egyoldalú nyilatkozatot tanúsítson. A nyilatkozatot tájékoztatásul mellékeltem.
Idézem a válaszát:
Felhívjuk a Tisztelt Felek figyelmét, hogy a közjegyzőhöz elektronikus levélben (e-mail) – törvényi felhatalmazás hiányában – joghatályosan nem terjeszthető elő beadvány!
Előterjesztett erre beadványt?
Nem terjesztettem elő beadványt, csupán időpontot kértem, amelyet azért tettem, mert amikor az irodáját felhívtam időpont egyeztetés céljából, akkor a kollégája azt mondta, hogy telefonon nem tud időpontot adni, e-mailen kérjek a közjegyzőtől. Kértem a közjegyzőt, hogy indokolja a válaszát, ha pedig nem vállalja el az ügyet, akkor legyen kedves azt jelezni és megfelelően indokolni. Ez esetben másik közjegyzőt kell megkeresnem az ügyben úgy, hogy ne fussak ki a határidőből.
Január 20-a óta azonban nem kaptunk erre sem választ.
Jártunk dr. Polatsek Editnél, dr. Kormány Ildikónál, dr. Szebenyi Tivadarnál, e-mailt írtunk dr. Kónya Katalinnak, aki mellesleg a Miskolci Közjegyzői Kamara elnöke. Tőle az alábbi választ kaptuk:
“Az alábbi e-mailre figyelemmel tájékoztatom arról, hogy e-mailen időpont egyeztetés nem lehetséges, mivel a közjegyzőhöz elektronikus levél (e-mail) formájában nem terjeszthető elő joghatályosan beadvány.
A megküldött nyilatkozat közokiratba foglalásával kapcsolatosan előzetesen tájékoztatom arról, hogy amennyiben az érintett ügyfelek ragaszkodnak ennek közokiratba foglalásához, előre, telefonon egyeztetett időpontban, személyes megjelenésük esetén, az okirat elkészítésében való közreműködést végzéssel tagadom meg, amely ellen az érintett felek jogorvoslati lehetőséget fellebbezéssel gyakorolhatnak, amely fellebbezést a Miskolci Törvényszék bírál el. “
Dr. Bihari Ágnestől ezt a választ kaptuk kifejezetten az időpont kérésre:
“E-mailen érkezett beadványát megkaptam, azt nem tudom figyelembe venni, kérem nyújtsa be azt írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban.”
Dr. Pusztavári Andrea az alábbiakat válaszolta:
“Tájékoztatom, hogy a megküldött nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalását nem tudjuk vállalni. Egyrészről aggályos a nyilatkozat tartalma. A Ktv. szerint aggályos körülmény ha fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása. Amennyiben a CIB Bank Zrt-vel jogvitát kíván kezdeményezni, ügyvéd segítségét vegye igénybe, a jogvita nem tartozik a közjegyző hatáskörébe, a jogvitát kezdeményező nyilatkozat készítése, és annak az ellenérdekű fél részére történő kézbesítése sem.
Amennyiben bármilyen szerződéstől el kíván állni, ezt megteheti magánokiratban is, és megküldheti ajánlott tértivevényes küldeményként a másik szerződő félnek. A postai kézbesítést sem tudjuk vállalni, mivel nyilatkozatát saját maga is megküldheti a CIB Bank Zrt részére, és nyilatkozatának közlése – amelyet magánokiratban is megtehet – vagy elmaradása jogkövetkezménnyel nem jár.”
Dr. Gálné dr. Komonczy Viktória az alábbiakat írta az időpont egyeztetés kérésére:
“A hitelszerződéstől történő elállásának jogszerűségét megállapítani nem áll módomban, ezért az okirat elkészítésére időpontot at Ön részére adni nem tudok.
Kérem, hogy szándékéval másik kollégát szíveskedjen megkeresni.”
Dr. Keszei Péter közjegyő helyettese, dr. Kondákor András írta:
“Tájékoztatom Ön arról, hogy az Ön által emailen előterjesztett kérelmet, melyben mellékelt nyilatkozatát kéri szó szerint közjegyzői okiratba foglalni és a másik fél részére továbbítani, a Kjtv. 3. § és Kjt. 142. § (1) és (2) bekezdése alapján meg kell tagadnom.
Tájékoztatom továbbá arról, hogy a Kjtv. 3. § (1) bekezdése alapján köteles vagyok megtagadni a közreműködést, ha az kötelességeimmel nem egyeztethető össze.
Álláspontom szerint az Ön által előadott nyilatkozatot ellentmondásos, visszamenőleges hatályú, ekként jogszabályba ütközik.
A Kjtv. 136. § (1) bekezdése e) pontja alapján a közjegyzői tanúsítványt állíthatok ki nyilatkozat vagy értesítés közléséről. A Kjtv. 142.§ (1) bekezdése alapján a nyilatkozat és értesítés közlését csak akkor tanúsíthatom, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezményekkel járhat.
A csatolt kölcsönszerződését Ön aláírta, később közjegyzői okiratba foglaltan elismerte a tartozását. Az Ön jognyilatkozatai a jogosulttal való közléssel
hatályosultak, azokat visszavonni nem lehet. Az elállásra kölcsönszerződés fennállása alatt nincs mód, csak felmondásra.
Tekintettel arra, hogy a közjegyzői okiratba foglalni kért nyilatkozatot nem előttem tette, hanem emailen küldte meg valamint nyilatkozata nem címzett ezért a rám vonatkozó közjegyzői törvény alapján egyéb jogi jelentősű tény tanúsításaként sem tudok kérelmében eljárni, közreműködést már csak emiatt is meg kell tagadnom. “
Dr. Radics Katalin közjegyző válsza:
A 2015. január 24. napján a xxxxxxxxxxx címről érkezett emailekre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatom:
A kért jognyilatkozat közokiratba foglalásához a kérelmező ügyfélnek (jelen esetben a szerződés adósának) személyesen kell közjegyzőnél megjelennie, nem elegendő tehát, ha emailben kéri azt. Az iroda leterheltsége okán azonban irodánk a jognyilatkozat közokiratba foglalására legkorábban február második hetére tud időpontot biztosítani.
Ebben az a csodálatos, hogy a kijelentéseit nem támasztja alá törvényi hivatkozással és olyan dolgokat állít, aminek a törvény éppen az ellenkezőjét mondja ki. Nem magyarázza mi az ellentmondás a nyilatkozatban, mi a visszamenőleges hatály és gyakorlatilag saját maga alkot törvényt, amikor kijelenti, hogy elállásra kölcsönszerződés fennállása alatt nincs mód, csak felmondásra.
Ezeken kívül voltak olyan kifogások, hogy annyira be van táblázva hagyatéki ügyekkel, hogy hetekig egyetlen szabad perce sincs, de olyan is akadt, aki arra hivatkozva tagadta meg a jegyzőkönyvet, hogy etikátlan lenne a részéről megcsinálni, mert ez pénzbe kerül az adósnak és nem akarja még nehezebb helyzetbe hozni, mint amiben van azzal, hogy díjat kér tőle. De annyira nem volt jó lelkű, hogy ingyen megcsinálja.
Volt olyan, aki azt mondta, hogy két hét kell neki napi 8 órában, hogy tanulmányozza és az óradíja 60 ezer forint plusz ÁFA. Többen voltak, akik extrém magas díjat akartak kérni.
Nyíregyházán még azt is megtette két közjegyző is, hogy még azt is megtagadták, hogy az ügyfelemnek egy meghatalmazás alárását tanúsítsák. Egy 82 éves néni is része az ügyletnek és akkor még nem tudtuk, hogy van Nyíregyházás is egy becsületes közjegyző, aki elkészíti az okiratot, ezért Dunaújvárosba szerveztünk buszt. A néni fekvő beteg, akkora utat nem bírt volna ki, ezért meghatalmazást szerettünk volna készíteni. Mi megszerkesztettük és csak annyit kértünk, hogy elvisszük oda a nénit és hitelesítse az aláírását. Az volt a válasz, hogy neki először engedélyt kell kérni a banktól, hogy elfogadja-e ezt a meghatalmazást. Majd ha a bank megküldte a válaszát, akkor fogja hitelesíteni. Amikor már azt hitte, hogy nem halljuk, akkor a hátunk mögött tett sértő megjegyzéseket.
Volt olyan közjegyző is, aki nem volt elutasító?
Eddig három közjegyző készítette el az okiratot az országban. Mind a három értetlenül állt a kollégái viselkedés előtt. Egy Dunaújvárosban, egy Zalaegerszegen, egy pedig Nyíregyházán.
A mai napon pedig dr. Sád Edvárd is elkészítetette az okiratot, bár arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy azt nem kézbesíti a bankok felé, amíg nem kapja meg a kamara állásfoglalását. Amennyiben a kamara engedi, akkor továbbítja a nyilatkozatot, ha pedig a kamara nem engedi, akkor határozatban fogja azt az ügyféllel közölni, amit majd a törvényszéken lehet megtámadni.
Úgy gondolom, hogy ez végül korrekt megoldás volt a részéről, várjuk a kamara hivatalos nyilatkozatát.
A közös mindegyik közjegyző elutasításában az volt, hogy egyetlen valós szakmai érv sem hangzott el egyiktől sem, amikor megtagadták a nyilatkozat jegyzőkönyvbe foglalását.
Hogyan tovább?
Az egyik közjegyző fű alatt segít nekünk. (Azért fű alatt, mert bevallotta, hogy ha akár egy ilyen jegyzőkönyvet is elkészítene, akkor soha többet nem kapna egyetlen felkérést sem a bankoktól és a bevétele nagy részét ez teszi ki.) Azt a tanácsot adta, hogy mindenki köldje el a nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokiratban a bankba és ha a bank azt a kifogást emelné, hogy azért nem érvényes a nyilatkozat, mert nincs közokiratban, akkor hiánypótlásként a közjegyzőnek el kell készíteni. Közben minden esetben dokumentáljuk, hogy felkerestünk egy közjegyzőt, aki valamilyen indokkal megtagadta az elkészítését.
Sejtésünk sincs, hogy mit fognak a bankok kitalálni, hogy kibújjanak ez alól a törvény alól is.
A közjegyzők részéről számítunk valami támadásra. Tudomásunk van róla, hogy az egyik közjegyző már bejelentést tett ellenünk az egyik önkormányzatnál. Nyomoznak utánunk, próbálnak fogást találni rajtunk. Eddig is mindenben különös gonddal ügyeltünk arra, hogy betartsuk a törvényeket, ezután sem lesz ez másként.
Kifejezetten örülünk annak, hogy ügyünk nyilvánosságot kap talán így esélyünk lesz megismerni a Közjegyzői Kamara álláspontját is.
Köszönöm az interjút!
Írásunkat – a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében – elküldjük a Közjegyzői Kamara részére, várva észrevételüket a helyzet megítélésében és az oly különböző módon eljáró közjegyzők tekintetében. A kamarai választ közzétesszük.
Forrás:13.kerületi Hírhatár.hu
