A legfrissebb genetikai kutatások szerint nem csak saját egészségünket, hanem unokáink örökítőanyagát és így egészségét is befolyásolja, hogy mivel táplálkozunk.
Az vagy, amit a nagyszüleid ettek
Több, a közelmúltban megjelent genetikai kutatás is megerősítette, hogy a táplálkozás módosítja az örökítőanyag aktivitását, és ez az utódokra is hatással van. Ami igazán újdonság, az az, hogy a táplálkozás hatása akár több generációra is befolyással lehet – számolt be róla a ReceptNeked.hu.
Az már régóta közismert volt, hogy az anya várandósság alatti táplálkozása kihat az újszülött egészségére. A második világháború során született gyermekek közül felnőttkorukban sokan szenvedtek szív-és érrendszeri megbetegedésekben, attól függően, hogy édesanyjuk mennyit éhezett a háború során a várandósság alatt.
Néhány éve spanyol kutatók mutatták ki, hogy az apa táplálkozási szokásai is kihatnak a gyermekek egészségére. Jiménez-Chillarón fehéregerekkel kísérletezett, melynek során az apaállatokat túletették. Legnagyobb megdöbbenésükre az utódoknál is jelentkeztek a túltápláltságra utaló egészségügyi problémák – például az elhízottság vagy a cukorbetegség – holott az új generáció étkezése teljesen normális volt.
A kulcsszó az epigenetika
A furcsa jelenség hátterében az epigenetika áll. Ennek lényege, hogy a táplálkozás minden sejtben változásokat okoz, beleértve a spermiumokat és a petesejtet is. Ez pedig bár közvetlenül nem módosítja az örökítőanyagunkat, ám annak környezetét igen, ami pedig megváltoztatja az örökítőanyag aktivitását és így tulajdonságainkat is.
A Duke Egyetem kísérletében egérembriókat klónoztak, akiket különböző módon táplált anyaállatok hoztak a világra. Bár a klónok genetikai állománya tökéletesen azonos volt, az állatok súlyban, egészségben, de még a szőrük színében is radikálisan különböztek egymástól, attól függően, hogyan táplálták a béranya állatokat.
Három generációra
A Stanford Egyetem kísérletében már képesek voltak pusztán táplálkozás által a harmadik generációra átvinni bizonyos tulajdonságokat, anélkül, hogy a genetikai állomány módosult volna.
A spanyol kutató, Jiménez-Chillarón szerint: ”Bár a jelenlegi dogma az, hogy az epigenetikus tényezők a sejtosztódáskor teljesen törlődnek, ám az új kutatások szerint mégsem teljesen ez a helyzet.”
Magyarán szólva olyan epigenetikus tényezők, mint a táplálkozás vagy a stressz, nem csak ránk hat ki, hanem gyerekeinkre, unokáinkra, sőt azok utódaira is, anélkül, hogy génállományunk megváltozna.
A mondás szerint az vagy, amit megeszel. A genetika legújabb eredményei szerint azok is vagyunk, amit szüleink és nagyszüleink megettek. Sőt, az ő élményeik, személyes tragédiáik is kihatnak utódaikra testi szinten is.
