Sokéves tendencia tört meg, amikor tavaly sem az új törvények, sem pedig az új kormányrendeletek száma nem nőtt, hanem csökkent, méghozzá jelentősen – derül ki az Opten OptiJUS adatbázisából. Az akár örvendetesnek is mondható jelenség elsősorban a választási évnek volt köszönhető, és szinte bizonyos, hogy nem lesz tartós.
2014-ben öt éve tartó folyamat tört meg azzal, hogy csak 113 törvény jelent meg a Magyar Közlönyben. Ennél kevesebb törvényt utoljára 2002-ben fogadott el az Országgyűlés, de az is választási év volt. A 2014-ben közzétett 379 kormányrendelet szintén jóval kevesebb, mint amihez a korábbi években hozzászoktunk: a szám nagyjából a 2000-es évek második felének adataival egyezik meg.
„A jogszabályok számának csökkenése önmagában akár örvendetesnek is mondható, azonban a mostani helyzet biztosan nem lesz tartós – mondja Ződi Zsolt, az Opten jogi szakmai igazgatója –, hiszen a jogszabályok legalább 50 százaléka korábbi jogszabályok módosítása.” Mivel a módosítások döntő része a jogrendszer karbantartásához szükséges, elmaradásukat később pótolni kell.
Nem változott a salátatörvények aránya sem: az összes törvény 35 százaléka volt ilyen egyszerre több törvényt módosító volt jogszabály. „Ezeknek a jogszabályoknak a nyomon követése különösen nehéz, ami általában megnehezíti a jogalkalmazást is” – figyelmeztet Ződi.
Szintén jól látszik az OptiJUS-ból, hogy nem tört meg az a tendencia sem, miszerint a már kihirdetett jogszabályokat még hatályba lépésük előtt módosítják. Korábban ezek az esetek kevesebb rendelkezést érintettek, az utóbbi években azonban gyakori lett, hogy egy-egy jogszabály Magyar Közlönyben közzétett szövegét jelentősen átírja a jogalkotó. Ez történt tavalyelőtt a Ptk.-val, tavaly pedig a büntetés-végrehajtási törvénnyel, amelynek több mint száz paragrafusát – csaknem egyharmad részét – módosította a jogalkotó a kihirdetés után, de még hatálybalépés előtt.
