Akikhez közel áll a művészek magánéleti hátterének vizsgálata (Magyarországon az utóbbi időben hasonló témában több valós és fiktív mű is megjelent), illetve szeretnek ebben a témában olvasni, azoknak minden bizonnyal felkelti az érdeklődését Nancy Horan regénye, A csillagos, nagy ég alatt. A történet egy ismert művész, név szerint Robert Louis Stevenson szenvedélyes, produktív, de sok-sok nehézséggel és viharral teli kapcsolatáról szól.
Harmincöt évesen Fanny Van de Grift Osbourne elhagyja széptevő férjét San Fransiscóban, és „vitorlát bontva” Belgium irányába „kormányozza” életútját. No, nem felejteni, hanem művészetet tanulni. Nem egyedül kezd új életet: magával viszi három gyerekét, és természetesen egy dadát is. Nem sokkal megérkezése után azonban tragédia sújt le, aminek következtében Fanny családjával kénytelen elhagyni a várost.
Egy művész kolóniájában telepednek le végül Franciaországban, ahol reményei szerint össze is tudja szedni magát. Ott találkozik egy Robert Louis Stevensonnal, aki a változás szelét hozza el életében. A tíz évvel fiatalabb férfit teljesen leveszi a lábáról a világias, független, véleményéhez ragaszkodó Fanny, aki szintén nem közömbös Louis életvidámsága, energikussága iránt – a francia és amerikai temperamentum, világ beszippantják egymást.
A korát meghaladó Fanny eleinte még kerülgeti a „prédát” – a fiatal ügyvédet, aki egész életét az irodalomnak szentelné, s aki olyan klasszikusokat írt, mint A kincses sziget vagy a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete. Ám idővel mégis beadja a derekát; képtelen ellenállni a férfi lehengerlő sármjának. Fanny és Louis perzselő szerelmi afférba bonyolódik, amelyet intenzív örömök és lesújtó sötétség övez egyszerre.
A csillagos, nagy ég alatt több mint egy egyszerű(bb) romantikus mű. Mert valódi, élő, hús-vér emberek a szereplői, akiknek sok-sok motivációi, céljai vannak, amelyek közé egyszer csak bekerül, illetve amelyekbe beleszól a szerelem is, mindent megváltoztatva, átírva. Hisz Fanny festő vagy író szeretne lenni; Louis pedig már megtalálta művészi vénáját az irodalomban. Aztán a sors összehozza őket, majd a későbbi házasságban betetőződő kapcsolatuk az inspiráció kimeríthetetlen forrását jelenti, s egymás múzsáivá válnak.
Csakhogy általában mindennek megvan az árnyoldala, így ez esetben is. Egy művésszel együtt élni nem könnyű, pláne, ha mindkét fél ilyen lelkületű. Így Stevenson története, élete ugyanannyira szól veszteségekről, mint nyereségekről, valamint áldozatokról és örömökről. Louis betegsége, majd népszerűsége rányomja bélyegét a kapcsolatukra. A regény legérdekfeszítőbb részei azok a pár interakcióiról szóló fejezetek, amelyek nyomán, mentén a 19. század legismertebb műveinek néhánya megszületett. Fanny ezekhez fűzött kommentárjai pedig még érdekesebbé, teljesebbé teszik. Például az ő unszolásának köszönhetően kapott Jekyll jó oldalt is az ördögi személyisége mellé.
Mindeközben pedig felmerülnek a háttérben meghúzódó (morális) dilemmák is. Ugyanis Stevenson súlyos beteg volt, akinek sok-sok pihenésre lett volna szüksége. Felesége azonban nem hagyott neki nyugtot, s férjét olyan tempójú munkára késztette, amely egyértelműen veszélyeztette egészségét. Ugyanakkor Fanny cserébe kitartóan, odaadóan ápolta Louist.
Mindezek tudatában pedig számos kérdés is megfogalmazódik. Jól tette-e, hogy dolgoztatta férjét? Hiszen talán akkor nem jöttek volna létre ezek a nagy jelentőségű irodalmi alkotások. S ennek fényében Fanny elítélhető-e, s ha igen, mennyiben? Továbbá milyenek lettek volna, mennyiben lettek volna mások Stevenson művei felesége befolyása nélkül? A csillagos, nagy ég alatt tehát egy sokoldalú, sokféle olvasatos mű, amely nemcsak egy szerelmi kapcsolatról szól, hanem számos kérdést is felvet, illetve hagy nyitva, ami miatt a történet elgondolkodtató. Az pedig csak hab a tortán, hogy közben a művészetbe és az alkotói folyamatokba is bepillantást nyerhetünk.
