Fokozottan védett víznyelő barlangok állagmegóvása, természeti kincsük megőrzése valamint az ott élő állatvilág – elsősorban denevérkolóniák – életlehetőségeinek és szabad mozgásának biztosítása volt a legfontosabb célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság napokban befejeződött beruházás-sorozatának. A munkálatok során biztosítottuk a felszíni vízfolyások barlangban való elnyelődését is.
A rehabilitáció eredményeként immár a barlangok kezelését, védelmét, kutatását szolgáló tevékenységeket is biztonságos körülmények között lehet végezni. A Bükki barlangok megőrzését, természeti állapotának helyreállítását szolgáló beruházások III. ütemelnevezésű projekt végrehajtásához az Európai Unió és a Magyar Állam csaknem 87 millió Ft-os támogatást biztosított.
A Bükk hegységet jelentős részben jól karsztosodó kőzetek alkotják. Ennek megfelelően itt található a hazánkban ismert barlangok több mint ¼-e, jelenlegi ismereteink szerint több mint 1100 db.
A hegység barlangjai között egyaránt vannak nagy bejárati nyílással rendelkező fosszilis forrásbarlangok, állandóan vagy időszakosan aktív forrásbarlangok, illetve zsombolyszerű fosszilis, vagy fiatal, aktív víznyelőbarlangok.
Jelen projekt hat barlangot érintett. Az elvégzett feladatok – amint erről a korábbiakban már említést tettünk – általánosságban a barlangok állagmegóvását szolgáltak, de barlangonként eltérő feladatokat kellett ehhez elvégezni.
A Borókás-tebri 2. és 4. sz. víznyelőbarlang esetében a barlangok lezárására, és a Borókás-tebri 2. víznyelőbarlang esetében a vízmozgást elősegítő műtárgy kialakítására került sor. A régi lezárást szolgáló műtárgy elbontása után 1,0×1,0 m-es négyszög szelvényű vasbeton felszín alatti aknát alakítottak ki, erre építették rá a denevér röpnyílással ellátott bejárati műtárgyat, melynek felszín feletti részét helyi kőzetanyaggal vették körül. A Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang esetében a lezárást magába foglaló műtárgyon a barlangban elnyelődő patak számára vízbevezető garat lett kialakítva.
A Bolhási-víznyelőbarlang esetében a régi lezárást szolgáló műtárgy eltávolítása és az új bejárati műtárgy alapgödrének kiásása után a felszín alatt 1,0×1,0 keresztmetszetű akna és a hozzá csatlakozó vízbevezető garat lett kialakítva, melyre a denevér röpnyílással ellátott és az ajtót magába foglaló felépítmény került. A garatot kétszintes rácsos lezárással biztosították.
A Diabáz-barlang lezárása és a felszíni vizek bevezetése hasonló módon történt. A 9 m mély bejárati aknába a közlekedés biztonságossá tétele érdekében létrát építettek be. Ezután lehetővé vált az Omladékos-folyosó veszélyes szakaszának stabilizálása.
A Speizi-barlang egy 9 m mély aknával nyílik, így a bejárati műtárgy az akna tetején kialakított vasbeton lemezre épült. A műtárgy egyben a külszíni törmelék és szerves anyag barlangba jutását is korlátozza, így beépítésével a bejárati szakaszban a járatok gyors ütemű feltöltődése is megszűnt. A bejárati műtárgy építési munkáit követően 9 m hosszú létrát építettek az aknába.
A Suba-lyukban a barlang felső végén felszakadozó törmelékfalakkal határolt kürtő miatti balesetveszély elhárítása volt a cél. A munkálatok során eltávolították a kürtőből beomlott törmeléket és helyi kőzetanyag felhasználásával megépült a további omlásokat megakadályozó támfal.
Kangur Tibor
