Milyen irányt vesz a bérek alakulása Magyarországon, és az Európa Unióban 2014/2015-ben? Sajnálatos módon az erre a kérdésre adható válasz ma, Magyarországon nagyon sok embert érint. Folyamatosan nő ugyanis azoknak a száma, akik több-kevesebb időt töltenek el külföldön munkavégzés címén.
Hazánkban, a 2008-as gazdasági válság kitörésétől kezdődően, folyamatosan nő azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik Európa más országaiban keresnek megélhetési lehetőséget. A növekvő elvándorlás, mint jelenség, egyre nagyobb mértékben jelenik meg a politikában is, ugyanis bárhogyan is tekintjük a dolgot, a kormány munkáját igenis erősen minősíti a kialakult helyzet. Igyekszünk rövid összefoglalónkban választ adni arra, hogy a bérek alakulása Magyarországon, és az Európa Unióban 2014/2015-ben milyen irányt fog venni. Természetesen összefoglalónk nélkülözni fogja a teljességet, de arra elegendő lesz, hogy reálisan lássuk Magyarország, és az Unió más tagországai közötti bérkülönbségeket.
Az mindenki előtt egyértelmű, hogy a tőlünk nyugatabbra fekvő tagállamokban jelentősen magasabbak az átlagbérek, mint hazánkban. Nem véletlenül mennek egyre többen külföldre dolgozni. Természetesen ebben nem csak a magasabb kereseti lehetőséget kell okként meghatároznunk, hanem az itthoni magas munkanélküliséget is. Magyarországon is folyamatos átlagbér növekedést mutat ki a KSH, bár az biztos, hogy az, nem a reális képét mutatja a magyar jövedelmeknek. Itt arra kell gondolnunk első sorban, hogy az folyamatos átlagbér emelkedés elsősorban a kisszámú magas jövedelmű személy bérének rendszeres, és nagymértékű emelkedéséből származik, míg a többség bére vagy csökken, vagy stagnál, vagy jó esetben minimálisan növekszik. Reálisabb képet kapunk egy-egy ország jövedelmeiről, ha megnézzük azok minimálbéreit. Nézzük is meg egy táblázat segítségével, hogy hol is tart Magyarország ebben a tekintetben.
forrás: www.aktualitasok.hu
A táblázat adatai önmagukért beszélnek. A gazdaságilag legfejlettebb országokat nézve, a különbség a magyar minimálbérhez viszonyítva, akár 5-6 szoros is lehet. Nem ennyire rossza a helyzet, ha a havi átlagjövedelmet nézzük. Természetesen mindig figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a havi jövedelem nagysága az unió minden országában nagymértékben függ a szakmától, a foglalkozástól, munkakörtől, beosztástól, stb. Szintén fontos a bérek összehasonlításánál azt is figyelembe venni, hogy az egyes országokban eltérő az adó- és járulékok mértéke, és akkor még a vásárlóértékről még nem is beszéltünk. Egyes fejlettebb gazdaságú országokban ugyanis nagyon magas az átlagbér, de az árak is sokkal magasabbak, mint hazánkban. Láthatjuk tehát, hogy a bérek, illetve az átlagbérek összehasonlításánál nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy reális képet kapjunk annak valódi értékéről.
Nyilvánvaló, hogy egyszerűbb kissé a kép, ha az uniós átlagbéreket, csak egyszerűen a forintban kifejezett értékük alapján hasonlítjuk össze. Abban az esetben ugyanis azt a tiszta különbséget kapjuk, amely az átlagjövedelmek bruttó összegük között van. Arról azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy amennyiben nyugaton szeretnénk dolgozni, akkor arra számítanunk kell, hogy várhatóan nem fogjuk egy adott munkakörben ugyanazt a bért megkapni, mint az a dolgozó, aki az adott ország polgára. Sőt az is nagyon számít, hogy valaki melyik országból ment az adott országba dolgozni. Legkevésbé a román állampolgárságú dolgozókat fizetik meg. Ugyanazért a munkáért egy lengyel, egy cseh, vagy akár egy magyar is magasabb fizetést kap. Sokat számít annak az országnak a bérszínvonala, ahonnan a munkavállaló érkezett.
Lentebb közlünk egy táblázatot, amely betekintést enged az unión belüli átlagjövedelmekbe, de azonnal hozzá kell tennünk azt is, hogy a közölt adatoknál természetesen vannak sokkal magasabb jövedelmek is, és itt nem a vezetők jövedelmére gondolunk. Óriási a különbség az egyes szakmák között is, de annál több dolog is befolyásolja a jövedelmek nagyságát. Így nem ritka sok országban a 4-5 000 eurós fizetés sem. Sőt egyes szakmákban 10.000 euró fölé is mehet, például az orvosok esetében is.
Várható, hogy az átlagbérek, az unió legtöbb országában tovább fognak emelkedni, ha nem is túl nagymértékben. Reálisan tekintve a jelenlegi gazdasági helyzetet 2014-ben is, és 2015-ben is lesz egy lassú emelkedés, amely várhatóan nem lesz több mint 0,5-2 %.
forrás: http://www.aktualitasok.hu/a-berek-alakulasa-magyarorszagon-europa-unioban-2015-evben.html
