Magyarországnak az az érdeke, hogy az ukrajnai válság minél gyorsabban, tárgyalásos alapon megoldódjon, és Ukrajna politikailag és gazdaságilag is fenntartható, stabil ország legyen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri értekezletén, csütörtökön Bázelben elhangzott felszólalásában.
Mint a tárcavezető az MTI-nek telefonon elmondta, „ha van olyan ország a Földön, amelynek ez elsőrendű érdeke, akkor ez Magyarország, hiszen szomszédos Ukrajnával, ahol jelentős magyar közösség is él”.
Szijjártó Péter felszólalásában arról beszélt, hogy a világban rendkívül gyors változások zajlanak, amelyek alapvetően átrajzolták az erőviszonyokat politikai, gazdasági és biztonsági szempontból is. Európa előtt most nemcsak gazdasági, hanem nagyon komoly biztonsági kihívások is állnak, amelyek két irányból, keletről és délről érkeznek – hívta fel a figyelmet.
A keletről érkező legnagyobb kihívás az ukrajnai konfliktus, amelynek megoldása Magyarország alapvető érdeke, de ehhez Ukrajnának fontos strukturális reformokat kell végrehajtania – nyomatékosította Szijjártó Péter. Magyarországnak e téren komoly tapasztalatai vannak, ezért felajánlotta segítségét Ukrajnának, amelyet az el is fogadott. Ide tartozik az államigazgatás reformja, ahol Magyarország az európai uniós jogharmonizációt tudja elősegíteni, továbbá az államigazgatási rendszer megerősítése a decentralizáció tekintetében, az új közszolgálati és önkormányzati rendszerről szóló jogszabályok kidolgozásában, valamint különböző twinning (szomszédsági és partnerségi) projektekben való segítségnyújtás az eddigi egyeztetések alapján.
„Emellett felhívtam a figyelmet: nagyon fontos, hogy tartsuk magunkat az EU külügyminiszteri tanácsának döntéséhez, amely úgy szól, hogy a politikai párbeszédet fenn kell tartani a válság valamennyi szereplőjével. Az EBESZ nagyon fontos szerepet játszik a konfliktus megoldásában, több missziója is van Ukrajnában, és ezekhez Magyarország jelentős mértékben hozzájárul” – hangsúlyozta a miniszter. Három ilyen missziót említett: a különleges ukrajnai EBESZ-misszióhoz Magyarország 100 ezer euró pénzügyi támogatással és 19 tapasztalt szakemberrel járult hozzá, emellett két magyar tagja van az orosz-ukrán határt megfigyelő missziónak, és 20 ezer eurót adott Magyarország arra, hogy létrejöjjön egy állandó képviselet Ukrajnában a kisebbségi jogok főmegbízottja számára.
„Délről is folyamatos kihívások érik térségünket, az Iszlám Állam közvetlen fenyegetés mindannyiunkra, ez a terrorista szervezet gyakorlatilag el akarja törölni a föld színéről a térségben élő keresztény közösségeket. Ezt nekünk meg kell akadályoznunk. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy az Iszlám Államot segítő külföldi harcosok visszatérése Európába komoly destabilizációs hatással járhat, ezért ezt a kihívást is közösen kell kezelnünk” – mondta el Szijjártó Péter.
Felszólalásában egy másik biztonsági kihívásra, az energiaellátás biztonságára is kitért. Felhívta az EBESZ tagállamait, hogy közösen lépjenek fel a diverzifikáció érdekében, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon lehessen beszerezni a szükséges energiahordozókat.
Az MTI kérdésére, hogy hogyan értékeli az Oroszország és a Nyugat közötti párbeszéd fenntarthatóságát a jelenlegi feszült helyzetben, a miniszter azt válaszolta, mindenkinek az az érdeke, hogy a konfliktus megoldódjon és az ezt követő időszakban egészséges viszonyrendszer jöjjön létre, amely a partnerségen és egymás, illetve a nemzetközi jog tiszteletén alapul. Mivel ez általános érdek, előbb-utóbb ki kell alakulnia egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésnek és párbeszédnek, ennek azonban előfeltétele, hogy az ukrajnai helyzetet a minszki megállapodások alapján oldják meg – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter elmondta még, hogy délután Bázelben még több kétoldalú találkozója lesz, majd este továbbutazik Münchenbe, ahol pénteken a bajor-magyar gazdasági vegyes bizottság ülésén fog elnökölni.
MTI
