Budapest és Pest megye elit térségeiben komoly hiány mutatkozik nevelőszülőkből, a társadalmi szolidaritás viszont jól működik a hátrányosabb helyzetű térségekben. Pedig Budán is vannak árva gyermekek.
Hiányzik a szolidaritás?
Érdekes kép rajzolódik ki azokból az adatokból, amelyet a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei Nevelőszülői Hálózata publikált a napokban. A gazdaságilag legerősebb térségekben jóval több a befogadásra váró gyermek, mint a nevelőszülő, miközben a szegényebb térségekben épp fordított az arány.
A Pest megye budai oldalán a hálózat nevelőszüleinek csak kb. 5,0%-a él, viszont a gyermekek 12%-a kerül be erről a környékről. A megye szintén tehetős északi részén is hasonló a helyzet: a nevelőszülőknek csak 12%-a él itt, viszont a gyermekek 18%-a kerül be erről a környékről. A gazdaságilag gyengébb keleti és déli kistérségekben épp fordított a helyzet. Például a ceglédi és a nagykőrösi járások környékén él a nevelőszüleik 37%-a, de a bekerült gyermekeknek csak a negyede származik erről a vidékről.
Torzsa Lajos nevelőszülői hálózatvezető szerint azonban nem feltétlenül a társadalmi szolidaritás hiányzik: ”Tapasztalataink szerint a nevelőszülő a legjobb toborzó, így ahol van hagyománya a nevelőszülőségnek, ott rengeteg nevelő él (Cegléd, Örkény), míg más nagyvárosokban gyakorlatilag nincs nevelőszülőnk (Vác, Érd, Budaörs).”
Pest megyében még jó a helyzet
Bár a területi különbségek komoly fejtörést jelentenek a nevelőszülői hálózatnak, valójában Pest megye még a szerencsések közé tartozik. Itt ugyanis az erős nevelőszülői hagyományok miatt még épp elegendő a nevelőszülők száma, ám az ország több területén már komoly kihívást jelent a gyermekek elhelyezése.
Torzsa Lajos elmondta: továbbra is toboroznak nevelőszülőket, ám főként a Fővárosból, valamint Pest megye nyugati és északi területeiről: ” Mi a gyermek számára keresünk nevelőszülőt, és nem fordítva. Fontos, hogy ne szakítsuk el a testvéreket egymástól, vagy ne helyezzük el a gyermekeket távol a lakóhelyükről, de ehhez több nevelőszülőre lenne szükség.”
Anyagilag is megéri?
Az idei év komoly kihívások elé állította a nevelőszülői hálózatokat. A jogszabályi változások miatt ugyanis a korábban gyermekotthonban élő, 12 év alatti gyermekeket kötelező lesz nevelőszülőknél elhelyezni. Ez egyértelműen pozitív változás, ám végrehajtása nem egyszerű feladat, mert a gyermekek elhelyezésére további elhivatott nevelőszülőkre lesz szükség. Az állam is igyekszik kiemelten honorálni ezt a fajta szerepvállalást, a nevelőszülők ugyanis foglalkoztatási jogviszonyt kapnak, melynek keretében nevelőszülői alapdíjban (minimálbér 30%-a), kiegészítő díjban (gyermekenként a minimálbér 20%-a) és többletdíjban (különleges, vagy speciális szükségletű gyermekenként a minimálbér 5%-a) is részesülnek, és még dolgozhatnak is a nevelőszülői tevékenység mellet. Bár az anyagi szempontok sem mellékesek, tény, hogy a befogadó családok elsősorban nem anyagi, hanem erkölcsi megfontolásból vállalják a nevelőszülőséget.
A Pest megyei nevelőszülői hálózat várja minden érdeklődő jelentkezését.
