A szakma és a politika igen, a társadalom még nem érti a mérnökproblémát

Minden magyar mérnöki tudást hasznosító cég munkaerőhiánnyal küzd Magyarországnak több természettudományos, műszaki, elsősorban mérnök és informatikus végzettségű fiatalra lenne már most szüksége. Ritka egyetértésben, valamennyi szakpolitikai erő támogatásával igyekeznek figyelmeztetni a műszaki és természettudományos területeken tevékeny szervezetek, szakmai szövetségek, hazai és nemzetközi nagyvállalatok, hogy a társadalom visszajelzései alapján úgy tűnik, még mindig kevesen értették meg hazánkban: nem csupán a magyar fiatalok számára fontos, hogy megfizetett állásban érdekes munkát végezzenek. Jó mérnökök nélkül nem lehet versenyképes az ország, hiába van jelen a hagyományos hazai tudás és a világ legjobb cégeinek átvehető, naprakész, versenyképes tapasztalata. Ha a magyar társadalommal nem sikerül megértetni a probléma súlyát, annak elképzelhetetlenül hátrányos gazdasági következményei lesznek – hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).
Irigyelt példája is lehetne az együttműködésnek a hazai természettudományos, műszaki, ezen belül is elsősorban a mérnök és informatikus végzettségű munkavállalók számának növelését célzó akciósorozat: minden érintett, a gazdasági szereplőktől a szakmai szövetségeken és szervezeteken át a magyar kormányig és az oktatókig világosan látja, hogy radikálisan változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mert lényegesen több ilyen szakemberre van szükség – azonnal. Úgy fest azonban, hogy a magyar társadalom még egyáltalán nem ismerte fel ennek jelentőségét. Pedig az EJMSZ idén készített belső felmérése szerint mára gyakorlatilag nincsen olyan exportorientált, hazai mérnöki tudást hasznosító vállalat az országban, amelyet valamilyen módon már ne érintene ez a probléma és ne akadályozná a fejlődésben.  
„Magyarország legerősebb, nagy hozzáadott értéket teremtő exportágazatáról beszélünk, ahol magasak a fizetések, megbecsültek a munkatársak és a világ legjobbjai vannak jelen. Itt van az aranytojást tojó tyúk, mellette az elesége. Csak a kezünket kell kinyújtani, hogy megetessük, hogy ne haljon éhen. Ez a jövő nemzedék, a vállalatok és a kormány közös érdeke, nem kérdés, hogy meg kell mozdulnunk, mert már ma is százmilliárdokban lehet csak kifejezni a munkaerőhiányból fakadó veszteséget.” – fogalmazott Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke, aki szerint ma Magyarországon többnyire csak az tudja, mit csinál valójában egy mérnök, aki maga vagy egy családtagja az. „Kevesen tudják, hogy a magfúziós erőműtől a műholdas és mobil kommunikáción át a nanotechnológiáig vagy a jövő autócsodáinak rendszeréig tartó terület a világ legérdekesebb szakmáit kínálja. Valamikor régen irigykedve néztük a vasfüggönyön túli világ legjobb mérnökeinek alkotásait, például egy-egy autót. Ma ezek az alkotások részben vagy teljes egészében itt, Magyarországon készülnek.” – tette hozzá az elnök.
Az EJMSZ más szervezetekkel összefogva számos módon igyekszik jobban megismertetni a mérnöki munkát, a fiataloknak szervezett országos természettudományos roadshow-tól a szülőket megszólító, a mérnökök munkáját bemutató videókig. A szövetség 30 pontból álló stratégiai javaslatot is készített, amit országos egyeztetés keretében vitat meg az érdekelt felekkel. A felsőoktatási államtitkárhoz eljuttatott, koncentrált szakmai anyag például szorosabb együttműködésre tesz javaslatot az ipar és a felsőoktatás között, hogy az ipar gyakorlati tapasztalatai a felsőoktatásban is hasznosulhassanak, illetve javaslatot tesz arra is, hogy a sokszor öncélú kutatás és fejlesztés helyett iparilag hasznosuló projektek jöjjenek létre.  
A természettudományos és mérnöki munka nem csupán az egyik legértékesebb terméke hazánknak, de a jövő legnagyobb problémáinak megoldása, mint a környezetvédelem, az energiahiány vagy éppen a társadalom elöregedésének kérdései, pontosan ettől az ágazattól várhatók. Ennek a pozitív jövőképnek a megvalósulásában támogatja az EJMSZ a kormányzat törekvéseit.