Amerika, gazdagság. E két fogalom az 1930-as években nem igazán fért össze egymással – a nagy gazdasági világválság vert éket közéjük. A fikcióban persze (és szerencsére) efféle akadályok és megkötések nincsenek: Anton DiSclafani regényében ugyanis a vagyon az egyik legfőbb motívum és érték.
A Veszélyes vágyakban tehát csak háttérül szolgál a történelem e sötét, nehéz korszaka, illetve szerepe, hogy kontrasztot adjon. Merthogy a történet középpontjában a tinédzseri szorongás, egy bentlakásos iskolai dráma és egy családi botrány áll, mely végérvényesen megváltoztat egy lányt.
Mondhatjuk azt is, hogy a regény főhőse, Thea Atwell rosszkor született, rossz helyre: egyrészt átéli a gazdasági világválságot, másrészt családja egyszer csak bentlakásos iskolába küldi – az pedig csak hab a tortán, hogy épp a felnőtté válás útján van. A Blue Ridge Mountains-ban megbújó Yonahlossee Lovas Leánytábor lesz a tizenöt éves lány új otthona, ahol hamarosan megtanulja, hogy az emberi kapcsolatokat a szövetségek vezérlik, valamint a szépség és a gazdagság különösen fontos érték, illetve erőforrás. Ez Thea számára szokatlan, tekintve, hogy önfeledt és gondtalan, szeretetteljes gyerekkora volt – addig, míg egy tragédia véget nem vetett ennek.
A történteket még nem dolgozta fel, egy éve cipeli a lelki terheket, a bűntudatot, s közben az iskolában is ki kell ismernie a rendszert, a viszonyokat. Megtapasztalja az intrikát, kitárul előtte a világ, és még saját testi-lelki érésével is szembesül. Az új élmények közt lassanként homályba merül a múlt, s az iskola kerül életében előtérbe, mely aztán jövőjére nézve nagyobb kihatással lesz, mint az otthon történtek.
A regény igazi erőssége abban rejlik, hogy érzelmileg lebilincsel: a szerző biztos lábakon álló érzékkel nyúl a narratívához, a helyválasztáshoz és a főhős karakterének megformálásához – akit nagyon sokszínű jellemzőkkel ruházott föl, mert egyszerre vad, szenvedélyes, akaratos, önző, előítéletes és önpusztító is. Ezáltal pedig kiküszöbölte az egysíkúságot, és a komplexebb személyiség egyúttal hitelességet kölcsönöz a szereplőknek.
A történet 1930-as évbe helyezése, amint Amerika egy pénzügyi hegy csúcsán billeg, és az elsőbálozások és jelmezbálok meg vannak számlálva, DiSclafani azt a nagyon kifinomult világot, melyben karakterei léteznek, egy valós környezetbe igyekezett beleágyazni – még akkor is, ha az olvasónak néhány jól megfigyelhető, futó pillantásokban villantja fel a gazdagok és a kevésbé népszerűek életstílusát. A narratíva egész erőteljesre sikeredett, ahogyan szövögeti a szálakat az otthoni és az iskolai szféra közt – s eközben kibogozza a Thea családi száműzetése mögött meghúzódó valódi sztorit. A lovas téma meg különlegességet kölcsönöz – a választás pedig nem véletlen: az írónő maga gyerekkorában nagyon szeretett lovagolni.
A Veszélyes vágyak részben botrányos szerelmi történetként, részben szívszorító családi drámaként összességében egy magába szippant és magával ragad. DiSclafani egy élénk és előre hajtó regényt írt szexualitásról, szerelemről, családról, pénzről, társadalmi osztályról, otthonról és lovakról – mind az ominózus nagy gazdasági világválság nyomasztó, sötét idejébe burkolva, ami egyúttal éles ellentétet is képez – tehát téma és megvalósítás szempontjából is érdekes mű.
