Szijjártó a NATO és az EU nyugat-balkáni bővítését szorgalmazza

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását, illetve a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatának felgyorsítását szorgalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, illetve Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztossal folytatott megbeszélésén. Stoltenberggel találkozva Szijjártó – mint azt magyar újságíróknak elmondta – kifejtette: Magyarország elkötelezett az euroatlanti értékek mellett, és folyamatosan növeli erőfeszítéseit annak érdekében, hogy hozzájáruljon a NATO-célok eléréséhez.
Szijjártó tájékoztatta az atlanti szövetség főtitkárát arról, hogy Magyarország elkötelezett a készenléti akciótervhez való hozzájárulás mellett, valamint támogatja a NATO-n belüli együttműködés és a transzatlanti kapcsolatok erősítésének célkitűzését. Azt is hozzátette, hogy jelenleg 632 magyar teljesít szolgálatot NATO-küldetésekben szerte a világban.
A magyar miniszter elmondta, hogy „nagy volumenű fejlesztés van folyamatban a pápai repülőteret illetően”. Kitért arra, hogy magyar lövészszázadot küldtek Litvániába 140 fővel, valamint magyar részről készen állnak arra, hogy jövőre részt vegyenek a balti államok légtérvédelmében, miközben ez év októberétől Olaszországgal közösen már ellátják Szlovénia légtérvédelmét is.
Magyarország kormányzati döntés értelmében növelni fogja védelmi kiadásait, előreláthatólag 1,4 százalékig, „onnantól kezdve pedig meglátjuk, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége mit enged meg” – mondta az újságíróknak Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Magyarország 2015-től 2017-ig évente 500 ezer dollárral járul hozzá az új afganisztáni nemzetközi misszió sikeréhez.
„Emellett egy százfős kontingensre is számíthatnak, amelynek a létszámát a műveleti szükségletektől függően 130-ra is ki tudjuk bővíteni” – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy megduplázták a magyar részvételt a KFOR-erőben.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a magyarok számára különös jelentőséggel bír a nyugat-balkáni térség stabilitása.
„Mi tudjuk, hogy milyen az, amikor instabilitás van a nyugat-balkáni térségben” – mondta. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán stabilitását leginkább az európai és az euroatlanti perspektíva tudja biztosítani, ezért Magyarország továbbra is támogatja Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását, miként azt is, hogy Grúzia egyre közelebb kerülhessen az atlanti szövetséghez.
Arra is kitért Szijjártó Péter, hogy Magyarország elkötelezett a keresztény közösségek megvédése mellett az egész világon.
Így van ez az úgynevezett Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet elleni küzdelemben is, amit egyrészt humanitárius módon, másrészt felajánlott lőszerekkel is támogat – tette hozzá.
Johannes Hahnnal tárgyalva a magyar miniszter úgy vélekedett: az EU versenyképességének visszaszerzéséhez nagy mértékben hozzá tudna járulni az európai integrációs folyamatok felgyorsítása.
„Mi úgy látjuk, hogy az európai integráció perspektívája a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából fontos szerepet játszhat” – mondta.
A miniszter beszámolt arról, hogy az EU-biztossal egyetértett abban: a keleti partnerség tekintetében országspecifikus programokra van szükség.
„Semmi értelme annak, hogy ugyanazt az általános programot kínáljuk Moldovának, Belarusznak meg Azerbajdzsánnak. Nyilvánvalóan így nem lesz sikertörténet, és nem lesz működőképes a keleti partnerség” – mondta.
Újságírói kérdésre Szijjártó Péter az Oroszországgal való együttműködés kapcsán kifejtette: magyar részről mindig világossá tették, hogy pragmatikus együttműködésre törekednek, ugyanakkor a nemzetközi jog megsértését, akárki követi el, megfelelő határozottsággal vissza kell utasítani. Szerinte az EU mindig lojális tagjaként számíthat Magyarországra.
„Ha tehát az EU hoz egy közös döntést, akkor ahhoz mi mindig lojálisak leszünk. Az más kérdés, hogy ha az EU közös döntéseinek következményeként bizonyos tagországok károkat szenvednek el, azt gondoljuk, hogy az európai szolidaritásnak része az is, hogy ilyen esetben kisegítsük azokat, akik az átlagnál nagyobb károkat szenvednek el” – fejtette ki. Leszögezte ugyanakkor: a kár elszenvedése nem ment fel senkit az alól, hogy lojális legyen a közös döntéshez. (MTI)