Eseménydús hónapok elé néz az állattenyésztés számos ágazata, az elkövetkezendő hetekben dőlnek ugyanis el a 2015-2020 közötti időszak támogatási jogcímei és feltételei. Ahogy a tét, úgy a kockázatok is óriásiak: a következő időszakra alapvetően meghatározzák majd a magyarországi állattenyésztés jövőjét.
A potenciális buktatók mellett a különféle ágazatokban rejlő lehetőségek is témái lesznek a Tenyésztés-szervezés Magyarországon: múltunk és jövőnk című, sajtótájékoztatóval egybekötött, Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter fővédnöksége alatt megszervezett tudományos tanácskozásnak.
A Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen szervez tanácskozást, amelyen a magyarországi tenyésztés-szervezés perspektívába helyezésén keresztül igyekszik válaszokat találni a közeljövő egyre égetőbb kérdéseire, melyek döntően meghatározzák majd, miként működhet tovább a terület az elkövetkezendő évtizedekben.
A több mint két évszázados hagyományokkal bíró, a XX. század elejére világszínvonalúvá váló, szervezett formában történő hazai állattenyésztés a ’80-as évektől kezdve küzd problémákkal: a rendszerváltással a központi irányítás alól kikerülő, sorra alakuló fajtatenyésztő szervezetek döntő többsége a szűk pénzügyi keretek, illetve a sok esetben elhibázott gazdaságpolitika miatt képtelen megerősödni, illetve nemzetközi összehasonlításban igazán versenyképessé válni. A 2010-es kormány- és paradigmaváltással, azaz a nemzeti alapokon nyugvó tenyésztés jelentőségének felerősödésével új esélyt kapott az ágazat, egyelőre azonban még nyitott kérdés, hogyan alakul a 2015-2020 között érvényes támogatási rendszer, mely döntően befolyásolja majd a magyar tenyésztés-szervezés sikerességét.
A húsmarha-, és a juhágazat szempontjából sorsdöntő, hogyan alakulnak a legeltetéses állattartásnak nyújtott támogatások, miközben a sertéságazat a megváltozott állatjóléti előírásoknak való megfelelés és a globalizált genetikára alapozott tömegtermelés kihívásaival szembenézve kell fejlődési pályára állnia. A jövőre megszűnő tejkvóta rendszer következtében a tejágazat is komoly próbatétel elé néz.
Ugyanakkor továbbra is egyre fokozódó problémát jelent az ágazatok külföldi tenyésztő cégeknek való kitettsége. Jelenleg a tejtermelés és a sertéshús előállítás mintegy 50-60 százalékban külföldi genetikától függ, a baromfi esetén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A külföldi függés csökkentésének egyetlen lehetséges módja a nemzeti keretek között történő tenyésztés megerősítése, a magyar tenyészállatokkal előállított állati termékek arányának növelése. „Válaszút előtt áll a magyar állattenyésztés. Egyáltalán nem mindegy, hogy a rohamos tempóban globalizálódó világban milyen helyet talál magának. A külföldi genetika szimpla végfelhasználója lesz, vagy sikerül olyan nemzeti tenyésztési programokat megvalósítani, amelyek életképes alternatívát tudnak nyújtani az olcsó tömegáru előállítással szemben.” véli Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők szövetségének ügyvezető igazgatója.
