2024. 11. 25. hétfő

Katalin
1 EUR 411 HUF
1 GBP 494 HUF
Kezdőlap » Közélet » Köztünk szólva » Ellenzékben vagy kormányon

Ellenzékben vagy kormányon

Bizonyára jól emlékeznek váro­sunk polgárai a négy évvel ezelőtti önkormányzati választások vissza-­visszatérő jelmondatára, amelyet a jelenleg hivatalban lévő polgármester és stábja választott, s ami a lapjukban, a Zempléni Kapuban refrénszerűen szerepelt: „Szerencs sem maradhat ellenzékben!” Ennek értelmében ki­fejtették, hogy városunk csak akkor számíthat a Fidesz-kormányzat tá­mogatására, ha a választásokon lo­jális magatartást tanúsít a hatalmon lévőkkel szemben.

Ha jobban belegondolunk, akkor ez­zel a jelmondattal elszólták magukat: azt a kormányzatot leplezték le, amelynek politikáját követni szándékoztak. Mert mit is jelent valójában az, hogy „Szerencs sem maradhat ellenzékben”?

Azt a feltételezést sugallja, hogy a Fidesz-kormányzat azokat – és csak azokat! – a városokat tartja fontosnak,amelyeknek önkormányzata vele azonos politikai színezetű.

Más országokban, ahol nagyobb ha­gyományú a demokrácia, ez a feltételezés kifejezett kormánykritikának tekinthető, hiszen eszerint a pártszimpátia követel­ménye felülmúlná a társadalom egésze iránti általános kötelezettséget. Mint­ha csak a Fidesz párthíveinek és nem az országkormányzásáról lenne szó. Márpedig egy demokratikusan működő kormányzat nem tehet különbséget sem az állampolgárai, sem pedig városai, te­lepülései között aszerint, hogy kire vagy mire adták a voksukat.

Egy város sohasem kerülhet kormányra és ezért nem kerülhet ellenzéki szerepkörbe sem: nem az a dolga, hogy az országos kormányzat ellenzéke le­gyen. De az sem, hogy szolgalelkűen lemásolja.

Szánalmas dolog tehát egy ilyen szlo­gennel kampányolni.

Szánalmas, mert visszaidézi azokat a felejtésre ítélt időket, amikor a jó elvtár­sak a pártközpontban intézték az országügyeit. S aki nem volt MSZMP-tag, csak másodrendű állampolgár lehetett.

Rákosi Mátyás idejében valóban voltak megbélyegzett városok. Például Eszter­gom, amire a diktátor azért haragudott, mert érseki székhely volt. Az ’50-es években nem is fejlesztettek ott semmit, s még a’60-as években sem.

Ez a diktatórikus időket idéző „Szerencs sem maradhat ellenzékben!” mondat azonban minden szánalmassága ellenére igaznak bizonyult. A Fidesz-kormányzat az előző ciklusban valóban csak saját holdudvarának gazdagodásával foglalko­zott. Abban viszont tévedtek a szerencsi kampányszöveg terjesztői, hogy irreálisan túlméretezték a saját érdekérvényesítő képességüket. És ebben aztán jókorát! Azt hitték, hogy a várost pártpolitikai elkötelezettségük révén előnyhöz tud­ják juttatni. Ámde a mézesbödön körül nagy volt a tolongás, így ők nemigen férkőzhettek a közelébe. Hogyan is gondolhatta magáról egy Koncz Ferenc, hogy a Debrecenért lobbizó Kósa Lajos vagy a hódmezővásárhelyi érdekeltségű Lázár János mellett ő még labdába rúg­hat?

Ha némi politikai tapasztalata lett vol­na, már a nevezetes csokoládéfesztiválon megjelent Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyilatkozatából is megtanulhat­ta volna, hogy a vezetői alkalmatlanságot és ügyefogyott tehetetlenséget nem fe­ledtetheti a pártpolitikai szolgalelkűség. És itt érdemes a miniszternek a Zempléni Kapuban adott interjúját szó szerint idézni:

„Legelőször is tisztázzuk, hogy nem a kormány fogja megtalálni a megoldást Zemplén gondjaira. Az itt élőknek és az általuk választott vezetőknek kell öt­letekkel és jól kidolgozott javaslatokkal, fejlesztési elképzelésekkel kijelölniük az irányt.”

Ha tehát az átgondolt ötletek és szak­mailag megalapozott javaslatok hiányoz­nak, akkor nem jelent menlevelet a párt­tagkönyv. Hiszen gondoljuk meg, már az ún. kádári konszolidáció éveiben, a hetvenes évek közepétől, s még inkább a nyolcvanas évektől a vezetők kivá­lasztásánál egyre kevésbé a pártpolitikai elkötelezettség, hanem egyre inkább a szakmai rátermettség számított. És azt se felejtsük, hogy a Fidesz immár a második kormányzati ciklusát kezdte meg, amikor már egyre erőtlenebb érv az azt megelőző nyolc év balliberális kormányzásának hi­báira hárítani a sikertelenségeket és a hi­bák okait. Most már teljesítményeket, a tényleges eredményeket kell felmutatni. S ennek az értékteremtő munkának el­végzésében már tehertételnek számítanak mindazok, akik a saját alkalmatlanságuk feledtetése érdekében a győztes párthoz csatlakozva akarnak sikert elérni.

Ahogy a történelemben számtalanszor a hatalomkegyeit keresők, a karrieristák annak ártanak a legtöbbet, akinek a szol­gálatába szegődtek. Azt járatják le, aki­nek tekintélyébe kapaszkodva akarnak felszínen maradni.

Valójában ezeket a szempontokat kell mérlegelni az önkormányzati választá­sok alkalmával itt, Szerencsen is: mérhető teljesítményeket várunk-e a következő városvezetéstől, avagy politikai jelszava­kat vagy üres demagógiát?

Ha a saját lábunkra állunk és a saját fejünkkel gondolkodunk, akkor minden, az országért felelősséget vállalni akaró politikai erő méltó partnerei leszünk.

Heves János

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

A Rotary Ifjú Zseni idei nyertesei
Augusztusban fölszállt a fehér füst…, a sok-sok pályázó közül megtaláltuk azt a három tehetséges fiatalt, akik ebben az évben megnyerték pályázatunkat…

További cikkek

Facebook

Időjárás

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp