A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kutatása alapján 2013-ban ismét változtak némileg a magyarok utazási szokásai, noha korántsem annyit, mint a válság kirobbanása utáni időszakban. Ezáltal kiderült, hogy a 2012-es évhez mérten sokkal többet költöttek nyaralásra tavaly a magyarok, miközben az utazások száma mégis csökkent, sőt mi több, a lakosság kétharmada még mindig sehová sem ment el pihenni. – írja az europaterkepek.info oldal.
A KSH pontos részletei alapján a 2012-ben mért adatokhoz képest több mint 15 százalékkal növekedtek az egyes utazókra jutó napi kiadások, így egy átlagos turista ma már legalább 4315 forintot költ el a nyaralás egy napján. Csak belföldi kikapcsolódásra a magyar lakosság tavaly 258 millió forintot költött el, ami hasonló, mint az egy évvel korábbi érték, lévén bár egyre többet áldozott pihenésre a magyar, ezzel párhuzamosan azonban tovább csökkent a belföldi utazások száma. A regisztrált mintegy 14 millió utazás során 60 millió napot töltöttek el hazánkban a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesést jelent a 2012-es adatokhoz képest. Érdekesség, hogy főleg a rövidebb, hétvégi kikapcsolódások száma esett vissza, a hosszabb nyaralások mértéke lényegesen nem változott meg.
Míg ugyanis 2012-ben egy átlag os utazás hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban ez 6,9 napra emelkedett, ami a hosszú hétvégék, illetve a hétvégi kikapcsolódások csökkenésével magyarázható. A KSH szerint a magyarok összességében 506 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek el tavaly külföldön, ami szintén 2 százalékos visszaesést mutat a korábbi adatokhoz mérten. Ennek az összegnek a háromnegyede határozottan turisztikai célú utazásokra ment el, és fejenként naponta átlagosan több mint 11 ezer forintot költöttünk el, vagyis majdnem 4 százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. Megdöbbentő, de a statisztikai hivatal adatai alapján a magyar lakosság kétharmada 2013-ban teljesen kimaradt a turisztikai kikapcsolódásokból, aminek elsődleges oka a kutatások szerint leginkább az anyagi lehetőségek hiányosságaiban keresendő.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar lakosság külföldi nyaralásainak száma közel 1 százalékos csö kkenést mutatott. Ez annak fényében is meglepő, hogy 2012-ben közel 7 százalékkal többen utaztak külföldre pihenési célzattal, mint korábban. A külföldet megcélzók jelentős része, ezáltal 80 százaléka az Európai Uniót vette célba a térképen, azon belül is inkább a nagyobb városokat és fővárosokat. Az abszolút nyertesek idén is a szomszédos országok, főként Horvátország volt, de mellettük Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot is nagyon sokan kerestek fel. Minden harmadik utazás egyébiránt valamilyen német nyelvterületű országba zajlott, az első 15 kedvenc úti cél között pedig az európai helyszínek mellé egyedül az Egyesült Államok tudott bekerülni a nem kontinensi országok közül.
A MasterCard legfrissebb felmérése szerint átfogó képet kaptunk továbbá a külföldi utazási szokásokról is, ezáltal kiderült, hogy melyek például a világ, illetve Európa legkedveltebb út i céljai. Talán nem meglepő, de a világ legnépszerűbb városa a nyaralás szempontjából idén is London lett, míg a sorban olyan helyszínek következnek, mint Bangkok, Párizs, Szingapúr és Dubai. Természetesen hazánknak továbbra sincs mit szégyellni ezen a téren, hiszen még mindig előkelő helyen áll az európai nyaralók térképén, ezáltal Közép-Európa harmadik legkedveltebb városa, és míg a teljes kontinens tekintetében a 16. helyen áll, addig világviszonylatban sincs oka szégyenkezni, hiszen hat helyet javítva a 40. legkedveltebb helyszín volt a nyaralók körében. A közép-európai úti célok közül egyedül Bécs és Prága tudták megelőzni a magyar fővárost a népszerűségi listán! A felmérés szerint Budapest 2013-ban közel 3 millió külföldi látogatót fogadott, a várakozások szerint pedig ez a mennyiség idén is mérvadó lesz, hiszen az utazások száma 2014-ben nem változott jelentősen, egyedül a költekezés nőtt meg az előző évekhez képest.
Dienes Péter
