A Shakespeare-évad legfontosabb eseménye lesz a IV. Henrik bemutatója. Shakespeare egyik legkülönlegesebb szerkezetű darabja ez, melyet rendszerint két egymást követő napon szoktak színre állítani.A két terjedelmes részből álló drámát most egy estébe sűrítve láthatja a miskolci közönség. Kevesen tudják, hogy a Windsori víg nőkben főszerepet kapó, nagyivó, falánk és gátlástalan Falstaff ebben a drámában bukkan fel először, mint a trónörökös ivócimborája.
A IV. Henrik a választás drámája. Milyen ára van a hatalomnak, meg kell-e tagadni egy vezetőnek önmagát és mindez megéri-e? Egy öregedő király és érzékeny fia tragédiája, egy „tékozló” trónörökös menekülése a politika szennyes csatáitól és a felelősségtől, amit születésétől fogva vállalnia kell. Menekülés a züllés, a bűn, és a vaskos csínyek világába. Apja „karrierjét” megtagadva céltalanul csapódik hát egy köztörvényes ügyektől sem visszariadó társasághoz. Pótapát, szellemi vezetőt is választ: a világirodalom egyik legnagyobb bohócát, a parázna és garázda bandavezért, Falstaffot.
Apa és fia konfliktusát megérezve a főúri ellenzék is megtalálja a maga jelöltjét, Henry Percyt, a gátlástalan, de becsvágyó, fiatal hadvezért. Vajon ki állítja meg ezt a végeláthatatlan harcot a politikai érdekek mentén kettéhasadt világban?
A főszerepet Gáspár Tibor játssza az előadásban, fiát Rusznák András alakítja, a legendás Falstaff szerepe pedig Szegedi Dezső jutalomjátéka.
Szegedi Dezső így vallott Shakespeare-ről és Falstaff szerepéről:
„Shakespeare számomra a csodát jelenti. Sok Shakespeare darabban játszottam, a Rómeó és Júliában Capuletet, a Hamletben Poloniust négyszer is… Shakespearet játszani egy csoda. Minden színházban, minden előadás ünnep, ahol műsorra tűzik valamelyik darabját.
Falstaffot eljátszani nagyon nagy dolog. Sokat beszélgettünk Csabával (Kiss Csaba rendező) erről a figuráról. Azt kezdtük fejtegetni, hogy ha már Sir John a neve, akkor nyilvánvalóan egy nemes ember, hogyan kerülhetett ilyen helyzetbe.
Falstaff érdekes nagyon, mert csodálatos figura ez a nagy evő, nagy ivó ember. Szellemileg fantasztikus a pacák, állandóan a hősködéseiről beszél, közben meg olyan gyáva, mint a nyúl.
Érdekes azt kutatni, hogy ez a Sir Jonh, ez az angol nemes ember tulajdonképpen hogyan került olyan furcsa és kitaszított helyzetbe, hogy majdhogynem hajléktalan, a bandájával bűncselekményekből tartják fenn magukat. Hiába van velük a trónörökös, őt is beleviszik ebbe a világba, ő is velük tart. Persze Falstaffnak egyfajta pajzsa is a herceg, sok mindent megengedhet magának, amit egyébként nem tehetne meg, ha nem állna mögötte. A „carpe diem”, „élj a mának” életvitelében nem törődik a következményekkel, nem törődik semmivel, éppen az adott pillanatnak adja oda magát.
Talán úgy gondolja, hogy ha a világ olyan, amilyen, akkor ő ebben nem hajlandó részt venni. Napról napra él, rabol, lop, csal és közben a hőstetteiről zeng himnuszokat, miközben valójában nagyon gyáva.”
Rusznák András a boon.hu-n mesélt szerepéről:
„Szeretem olvasni és játszani is Shakespeare-t. Nagyon vártam ezt a munkát is. A herceg titkokkal teli. Nekem, nekünk kell megfejteni. Számomra a kíváncsiság a legfontosabb egy szerep megformálásánál: fontos, hogy kíváncsi legyek erre az emberre. Ez még az ízlelgetés ideje. Érdekel, mi lesz, hová jutunk el a próbák során.”
„Valamilyen képem nekem is van róla (Harry hercegről), de ez nyilván változik, minél mélyebbre hatolva vizsgáljuk a drámát, a történetet, a szereplők egymáshoz való viszonyát. A herceg az apjával vívódó fiatalember, igazából semmiféle viszonyuk nincs egymással. A próbákon azt boncolgatjuk, hogy ennek ellenére, jóval a felszín alatt nagyon is kötődnek, ragaszkodnak egymáshoz. Sok közöttük a hasonlóság, sőt szeretik is egymást, de ezt nem mutatják ki.”
Történelmi háttér
IV. Henrik Anglia uralkodója volt 1399–1413 között, az első király a Lancaster-családból. II. Richárd király a fiatal Henriket örökre száműzte az országból. A leendő király ezért 1398-ban a francia udvarba menekült, ahol szíves fogadtatásra talált, és egy évvel később (egy sikeres partraszállásnak köszönhetően) egész Angliát meghódította. Richárd, miután Henry Percy árulásának köszönhetően maga is fogságba esett, kénytelen volt trónjáról lemondani.
Henrik tehát elfoglalhatta a trónt… Az ezt követő időkről mesél Shakespeare: a korábbi áruló, Percy elleni harcról, a király körüli ármánykodásokról, hős és nemes férfiakról, szerelmes asszonyokról, izgalmas csatákról. Percy fia, Hővér harcias alakja, a higgadt király bölcsessége, Henrik herceg életvidám, mégis hűséges személyisége csak pár a számtalan klasszikus karakter közül. Shakespeare azonban a humor mestere is volt: e művében Falstaffal ajándékozta meg a világirodalmat, ezzel is még színesebbé és többrétűvé téve királydrámáját.
William Shakespeare:
IV. HENRIK
királydráma két részben
Fordította: Vas István
IV. Henrik király GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas
Herceg, a fia, RUSZNÁK ANDRÁS
John of Lancaster, a kisebbik fia ZOLTÁN ÁRON e.h.
Westmoreland ZAYZON ZSOLT
Worcester FANDL FERENC
Northumberland KINCSES KÁROLY
Harry Percy, más nevén Hővér, fia SIMON ZOLTÁN
Owen Glendower, a walesi HARSÁNYI ATTILA
Groom PÁSZTOR PÁL
Yorki érsek BŐSZE GYÖRGY
Sir John Falstaff SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Poins SALAT LEHEL
Pistol ÓDOR KRISTÓF
Bardolph CSERVENÁK VILMOS
Lady Percy, Hővér neje SZABÓ IRÉN
Sürge asszony, kocsmárosné SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Lepedő Dolly JANCSÓ DÓRA
Díszvendég MOLNÁR ANNA
Díszlettervező: ZEKE EDIT Jászai-díjas
Jelmeztervező: BERZSENYI KRISZTINA
Dramaturg: GÓCZÁN JUDIT
Zene: MÁRKOS ALBERT
Fénytervező: VIDA ZOLTÁN
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA
Rendező:
KISS CSABA
Jászai-díjas, József Attila díjas
Bemutató előadás: 2014. október 3. 19 óra, Nagyszínház
