Nem tartozik a legkellemesebb érzések közé az ember életében, mikor a párja elhagyja. A Kim Leine írta A Végtelen-fjord prófétáiban pontosan ez történik. Azonban tudvalevőleg a szerző skandináv származását, nem egy romantikus, mézes-mázas történetre számíthatunk, amelyben az imént felvázolt szituáció oka nem a kapcsolat kihűlése vagy megcsalás. Hanem egy ennél nagyobb – s egyben a legmagasabb – szintű, transzcendens elköteleződés, a hit. S hogy mi sül ki ebből a kombinációból? Egy drámai külső-belső küzdelem a vallás jegyében.
A fenti vétséget a fiatal norvég pap, Morten Flack követi el menyasszonya ellen, akit egy jó kis grönlandi kaland kedvéért hagy hátra Dániába. Hogy miért? Mert menekül, ugyanis orvos szeretett volna lenni, de apja teológiai pályára kényszerítette, és menyasszonyát sem szeretné elvenni. 1793-ban el is utazik a messzi északi szigetre missziót folytatni, dán gyarmatosítás keretében. Feladata az eretnekek keresztény hitre térítése, akár az erőszak árán is. A forrongás már javában tart; s a vallásos „tábort” Habakuk próféta és felesége, Maria Magdalene vezeti. Közben pedig feltűnik a színtéren egy titokzatos nő a szomszédos – szintén gyarmatosítás alatt lévő – telepről, amelynek misszionáriusa homályos szóbeszéd tárgya. A helyi asszonyok nem néznek jó szemmel a jövevényre.
Maga a hittérítés már önmagában egy erőt próbáló feladat minden szinten és téren; a helyszínt figyelembe véve meg aztán pláne. Az Északi-sarkkör közelében egészen más napszakokkal és a megszokottakhoz képest extrém időjárási viszonyokkal találkoznak: télen a nappalok sötétek, nyáron az esték világosak.
A Végtelen-fjord prófétáival több történelmi párhuzam is található. Egyrészt a magyar államalapítás-kori keresztény hittérítés, másrészt a szabadság-egyenlőség-testvériség hármas jelszavával átitatott francia forradalom. Ezeket használja Leine, hogy élesen megjelenítse a többolvasatos, mély pszichológiai koncepciót,melyre regénye épül: a belső vívódást, amelyre kihatnak a külső környezet tényezői, alakulása, történései.
Ez a tusa a főhősben, Morten Flackben csúcsosodik ki leginkább, aki a vallás kötelékében különösen sokat tipródik, és nem kis megfelelési kényszertől szenved. Ráadásul személyes életútja sem mentes az ellentmondásoktól. Így kötött ki Dániában, ahol a látottak, tapasztaltak gondolkodásra késztették.
A Végtelen-fjortd prófétái tehát egy többolvasatos regény. Filozófiai jellegű kérdéseken (például a kapcsolatok mibenléte) merenghetünk el, a főszereplő sorsának, élettörténetének érdekes köntösébe ágyazva, miközben megismerhetjük Dánia (Koppenhága) nem éppen fényes mindennapjait, és ott van a grönlandiak és hittérítők-gyarmatosítók közt feszülő konfliktus.
