Az új évad a hagyományokhoz híven gyermekeknek szóló előadással indul, ugyanis a Miskolci Balett ugyanarra a zenére, ugyanazzal a látvánnyal kétféle Hamupipőke előadást mutat be a Miskolci Nemzeti Színházban.
A Miskolci Balett nagy változáson ment át a nyár folyamán, hiszen hat új tagja is lett a csapatnak.
Catherine Moore Ausztráliából érkezett Miskolcra, miután elvégezte tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán. Szeles Viktória és Mohai Cintia a Győri Tánc –és Képzőművészeti Szakközépiskola tanulója volt, Szűcs Boglárka a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerzett diplomát klasszikus balett szakon. Maurer Milán Augsburgban az Otevrel Balettschule-ban és a Wiener Staatsoper Balettschule-ban szerzett képesítést, Széphalmi Pál pedig szintén a Magyar Táncművészeti Főiskolán diplomázott néptánc szakirányon. A Miskolci Balett a „régiekkel” együtt most 15 tagot számlál.
Éppen fél éve Sterbinszky László balettmester is Miskolcra érkezett a Nemzeti Balett-től, és azon dolgozik, hogy a táncosok technikai tudását, erőnlétét fejlessze.
A Miskolci Balett vezetője, Kozma Attila a rendező-koreográfusa a Hamupipőke előadásnak, mely Prokofjev zenéjére készül. A világ minden táján a balett színpadok sláger darabja ez, azonban Miskolcon rendhagyó vállalkozásként kétféle előadás készül, ugyanarra a zenére, ugyanazzal a látvánnyal. A klasszikus balett hagyományait követi az 5-9 éves gyermekek számára szóló koreográfia, melyre a spicc-technika, a kecses, precíz mozdulatok jellemzők. A kamaszoknak és a felnőtteknek pedig egy modern, merész, szabálytalanabb, szenvedélyesebb kortárs táncelőadás készül.
A próbafolyamat közben a társulat részt vesz az egri Stúdiószínházak Találkozóján is, melyen a hazai táncélet jeles szereplői mutatják be produkcióikat. A 4kívánság című előadás utazik Egerbe, ami az elmúlt évek sikeres produkcióiból összeállított válogatás. A vendégszereplése szeptember 18-án kerül sor.
Október 4-én a Nemzeti Táncszínház meghívására Budapesten, a művészeti élet központjában, a Művészetek Palotájában lép fel a Miskolci Balett, ahol világhírű együttesek is megfordultak már. Itt Shakespeare klasszikus szerelmi történetét, a Rómeó és Júliát láthatja a nagyérdemű, amely Kulcsár Noémi koreográfiája, Csajkovszkij gyönyörű zenéjére. A felkészülés már erre a vendégjátékra is megkezdődött, hiszen 4 új táncos is beugrik a produkcióba.
Az új tagok tehát belecsöppentek a kemény munkába, amely a Miskolci Balett háza táján zajlik, ugyanis készülnek az új bemutatókra, és beugranak már kész előadásokba is.
Háttéranyag a Hamupipőkéről
A Hamupipőke a világ meseirodalmának talán legnépszerűbb darabja, mely minden valószínűség szerint az ókori Egyiptomban született: a kitaszított, megalázott lány, pontosabban kurtizán, és az ő csodálatos sarujának története, mely természetesen a fáraó szerelmének elnyerésével végződik. Perzsiában új motívumokkal gazdagodott, a kurtizánból erkölcsös árva leány lett, és a szandál is papuccsá változott, majd a mese Kínában fejlődött tovább, és vált pszichológiailag kidolgozott, igazi családi drámává, melynek boldog végkifejletében igen fontos szerepet kapott az elvesztett díszes papucs kivételesen kicsi mérete. Ez a változat, figyelmen kívül hagyva azt az apró részletet, hogy a papucsból csodás cipellő lett, lényegét tekintve már nagyon hasonlít azokra a variációkra, melyek később az európai népek hagyományaiban is megőrződtek, és idővel lejegyzésre kerültek. Lehet a topánka üvegből, vagy színaranyból, esetleg mókusprémmel díszített, előfordulhat számtalan, a helyi kultúrát jellemző, vagy abból fakadó eltérés, de szinte minden nép egymással párhuzamosan megalkotta a maga saját varázslatos, költői, váratlan fordulatokban gazdag, és bonyolult szimbolikájú Hamupipőke történetét Izlandtól Olaszországig, Skóciától egészen Oroszországig.
A nép ajkán élő variációkat a XVII. századtól kezdve számos kiváló író is sikeresen feldolgozta, köztük az olasz Giambattista Basile, a francia Charles Perrault, valamint a német Jacob és Wilhelm Grimm. Az ő munkásságukból ihletet merítve írta meg aztán azonos című operáját Giocchino Rossini 1817-ben és Jules Massenet 1895-ben, majd komponált balettzenét ifj. Johann Strauss 1899-ben és Szergej Szergejevics Prokofjev 1940 és 1945 között.
A Miskolci Nemzeti Színház Balett Együttese a zenei kubizmus apostolaként emlegetett világhírű orosz zeneszerző kompozíciójára készítette el előadását egymástól stilisztikailag alapvetően eltérő két változatban. Gyermekek számára a klasszikus balett hagyományai mentén, felnőtt közönsége számára pedig a kortárs tánc eszközeivel. Prokofjev modern hangvételű, gyakran kemény zenéje, karikírozó, groteszk melódiái, meghökkentő harmóniavilága, mozgékony, kifejező dallamossága és fanyar szellemessége mögött is érzékelhető megejtő lírája nagyszerű alapot kínált mindkét koreográfiai variáció megalkotásához.
A klasszikus változat hűen a meséhez a felnőtté válás és a szülőktől való elszakadás problémakörére koncentrál. Szimbólumokba rejti ijesztő, néha kilátástalanul gyötrelmes, vagy megoldhatatlannak tetsző konfliktusait, humorban oldja fel azok kegyetlen, vagy egyenesen horrorisztikus mozzanatait. Metaforikusan jeleníti meg a történet mélyén megbúvó, a gyermeki lélekben kétségbeesést és félelmet keltő motívumokat, majd varázslatok, tündéri lények, és mesebeli, állatokban megtestesülő lelki társak segítségével tereli a hősnőt a boldog vég, és egyben felnőtt lénye megtalálása felé.
A kortárs feldolgozás a felnőtt közönség számára jóval szerteágazóbb és bonyolultabb konfliktusrendszert állít fel, merészebben kifejt olyan, a másik változatban csak érintett pszichológiai mozzanatokat, mint például az ödipális kötődés, a testvérféltékenység, az anya halála miatti bűntudat projekciója, valamint a vezeklés általi megszabadulás motívuma. Ez a változat az apa aspektusának is teret ad, bonyolultabban, két szemszögből tekint a történetre.
Szergej Prokofjev:
HAMUPIPŐKE
mesebalett két részben
Hamupipőke SZŰCS BOGLÁRKA / SZELES VIKTÓRIA
Apa LUKÁCS ÁDÁM
Anya BOCSI ESZTER
Mostoha TOKAI RITA
Mostohanővérek KOCSIS ANDREA
MOHAI CINTIA
Inas FŰZI ATTILA
Herceg PAPP BÁLINT
Madár MAURER MILÁN
Táncmester SZABÓ LEVENTE
Aranyhal CATHERINE MOORE
Tücsök SZELES VIKTÓRIA / SZŰCS BOGLÁRKA
Udvarlók MURESAN AUREL
SZÉPHALMI PÁL
Pap MURESÁN AUREL
Orvos SZÉPHALMI PÁL
Díszlet-jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
Dramaturg: HÁRSING HILDA
Videó: KRISTON SZABOLCS
Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL–VARGA RENÁTA
Rendezőasszisztens: FŰZI ATTILA
Rendező-koreográfus:
KOZMA ATTILA
Bemutató 2014. szeptember 26. – Kamaraszínház