Tudják ezek egyáltalán, hogy a csigák éjjeli állatok? Nem hiszem. Ezt a vödörnyi mennyiséget/ kétszer/, – elég lenne egy egész francia kolóniának vacsorára /elnézést kérek, tudom, hogy nem ez a fajta a kedvencük/ ma délután szedtem össze a kertünkben. Mondaná Ervin unokám: Nagymami ezek undojítóak, éjted undik!
Nosza elő a szakirodalmat, mit lehet ezekkel az ocsmányságokkal tenni? Ugyanis mindent megcsócsálnak, felzabálnak a kertben, és ott hagyják a nyálkájukat a növényeken. Nagyon kártékonyak, ha elszaporodnak. Márpedig ezek úgy tűnik a sok nedvesség hatására elég szaporák.
Ez a két vödörnyi megkapta a maga forróvizét, de mi lesz a többivel?
Lássuk mit mondanak a hozzáértők?! Milyen harcmodort vegyek föl velük szemben? Elkeserítő a helyzet, mert sem békákat, sem sünöket nem tudok ilyen hamar a kertbe telepíteni. Ez lenne pedig a csigák a természetes ellensége.
Érdekességet is találok keresgetés közben: a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) ellen az Indonéziában kitenyésztett indiai futókacsa a leghatásosabb, ez a szárnyas kifejezetten a csigákra „utazik”, néhol szokás őket bérbe adni csigairtás céljára. Sajnos Magyarországon nem tenyésztik őket.
Megtaláltam a piaci rést, – végre valami amiből nincs túlkínálat a piacon – rövidesen futókacsát fogok tenyészteni, de addig is tennem kell valamit!
Nos, trükkös csiga-csapdát szerkesztek, egy két literes műanyag palackból. Sajnos a férjem sajnálja a sört a csapdába, pedig ezek a csúszómászók állítólag rajonganak érte, így aztán egy adag élesztő, cukor, forróvíz elegyével töltöm föl a csapdát, és kihelyezem a leginkább inkriminált területre. Ha harc, hát legyen harc!
Ha a dolog beválik, s az akció sikerrel jár, akkor holnap fotós csigacsapda tájékoztatót írok…
OBErika
