A törtetést, a másokon való átgyalogolást általában a férfiakhoz szokás társítani, mert a megírt hímkarakterek közül sokan inkább kicsit az erős(zakosabb) jellemek csoportjába tartoznak. Ezúttal azonban az ellenkező nem sem szégyenkezhet, mert ha érdeke úgy kívánja, bizony megtalálja a módját, hogy elérje céljait. A Szeress, ha hazudok is első részének, a Kihasznált alkalomnak főszereplője tehát egy nő; azonban az iménti beharangozást nem kell annyira komolyan venni, mert a szerző, Tarryn Fisher egy fiúért folyó cicaharc, vagyis nem véresen komoly a helyzet – vagy talán éppenséggel dehogynem, mert szerelemért folyik, s szívügyekben különben is mindent szabad?
Bármennyire is komolytalan az előbb felvázolt alaphelyzet, az írónő azért csavarintott – nem is egyet – a dolgok állásán, hogy legyen miért is kiért izgulni. Olivia Kaspen és a (mai mércével egyébként álom-)srác, Caleb Drake összejönnek a főiskolán, ám kapcsolatukat a lány hazudozása, titkolózása ítéli halálra. Négy évvel később aztán összefutnak véletlenül. Olivia oda meg vissza van a találkozástól, Calebnek azonban fogalma sincsen, kicsoda, egy autóbaleset miatti amnéziából kifolyólag. Meg kell hagyni, ez nem kellemes, de innen lehet nagyot és szépet „alkotni”: vagyis visszaszerezni őt. Az út azonban nem zöld, mert éppenséggel foglalt, Leah Smith személyében párja van.
Oliviát viszont kemény – pontosabban: akarnok – fából faragták, és síkra száll az utód ellen, akit szintén nem kell félteni, és megvédi a betolakodót (amúgy valószínűleg sokan lennének Caleb helyében). A két lány vadmacska módjára egymásnak esik, miközben Olivia korábbi hazugságaiba szépen belegabalyodik, és gúzsba kötik, s minél jobban kapálózik, annál nehezebben szabadul.
A tyúkviadallal indító háromrészes sorozat mindegyikében hármójuk szemszögéből ismerhetjük meg a felállást és a történetet; elsőként Oliviáé a narrátori szerep. Újszerű koncepcióba kerül a szerelmi háromszög, mely klisé szinte majdnem minden regényben megtalálható, műfajtól függően persze. Ugyanis erre a szituációra leszűkítve a mindenki a maga sorsa kovácsa elvet demonstrálja a szerző: minden pillanatban döntéseket hozunk, melyeknek kihatása a jövőnkre, a következmények előbb vagy utóbb, de jelentkeznek. Továbbá Caleb emlékezetkiesése a tiszta lappal indulás esélyét adja meg Olivia számára. Innentől (lelkiismereti) kérdés, hogy tovább hazudik és manipulál-e. Csakhogy szerelme forog kockán, s a visszaszerzéséért nem válogat az eszközökben.
A három szereplő egyike sem egy ma született bárány, és nem is fekete vagy fehér – ahogy a való életben mi sem, és éppen ettől annyira hitelesek. Persze felmerül a kérdés és két kételkedés, hogy igazából mennyire lenne reális mindez a való életben, a szerelemért és a szeretett személyért, mert olykor elég durva eszközöket alkalmaznak, azonban tény, hogy még ha kicsit is, mindenki magára ismerhet, amikor egy-egy helyzetben a maga malmára próbálja hajtani a vizet például egy aprócska füllentéssel.
A Szeress, ha hazudok is egy életszagú történet, emberi karakterekkel és egy valamennyire hétköznapi (mert a baleset és az emlékezetkiesés nem az) bonyodalommal. Aki nem kedveli az erőszakot, a brutalitást, de a mozgalmat igen, annak pont megfelelő lehet Tarryn Fisher sorozata, melyben a harc pszichikai síkon zajlik, egy egyébként önmagában nemes ügy érdekében – ja és persze a főhős saját boldogságáért.
