Informatika, azaz az információ elektronikus keletkezése, továbbítása, feldolgozása és hasznosítása nélkül ma már elképzelhetetlen az életünk. Az ágazat gyors ütemű fejlődése a szakterülettel foglalkozó szakembereket naponta újabb és újabb kihívás elé állítja. Ráadásul az egyszerű asztali gépek, pc-k mellett ma már a számítógépek új generációja, az úgynevezett szuperszámítógépek is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Az ágazat jelenlegi eredményeiről, lehetőségeiről és céljairól egyeztettek a szakterület érintettjei augusztus végén Debrecenben, az „Informatika a felsőoktatásban„ elnevezésű konferencián.
Míg akár egy évszázaddal ezelőtt is sokkal lassabban zajlott az informatika fejlődése, ma már a felgyorsult világunk elvárása, hogy ez a terület is dinamikusan kövesse a fogyasztói igényeket, és újabb és újabb szolgáltatásokkal, lehetőségekkel könnyítse meg a mindennapi életünket. Az informatikai újdonságok kiemelt fontossággal bírnak a felsőoktatás területén is. Hiszen míg egy laikus felhasználó leginkább információközlésre, gyűjtésre és továbbításra használja a számítástechnika adta lehetőségeket, addig a kutatói oldal számára elengedhetetlen munkaeszköz az informatika nyújtotta fejlesztések színes tára.
A különböző gépezetek, és technikák között is különös szerepük van az úgynevezett szuperszámítógépeknek. Ezek a rendszerek nem csak szuper gyorsak, szuper nagyok, de szuper sok módon, és területen könnyítik meg a tudományos kutatásokat, fejlesztéseket.
„Szuperszámítógépeket ma már a tudományos kutatások szinte összes területén használnak. Ilyen eszközöket használnak a gyógyszerkutatásban, új hatóanyagok kikísérletezésére, ilyen eszközökkel elemzik a világűrből jövő jeleket Föld-típusú bolygók után kutatva, vagy ilyen eszközökön végzik a meteorológiai szimulációkat is.”- nyilatkozta Stefán Péter, projektkoordinációs igazgató-helyettes.
Ám nem csak a tudományos életben megkerülhetetlen tényező a szuperszámítástechnika. Ahhoz, hogy az ipar ágazati szereplői versenyképességüket és gazdaságosságukat fenn tudják tartani, hatékony és gyors eszközökre van szükségük. Hazánkban jelenleg is zajlik egy ilyen projekt. A „Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” elnevezésű beruházás révén 2014 végéig megnégyszereződik e téren a magyarországi összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a magyarországi rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre. A projekt két kiemelt központja Budapest és Debrecen.
„A szuperszámítógép rendszerek fejlesztése közel 14 éves múltra tekint vissza idehaza, az első rendszert 2001-ben adtuk át. Jelenleg három nagy intézményben, a Debreceni Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a Pécsi Tudományegyetemen található összesen 53Tflop/s számítási kapacitású elosztott rendszer. E kapacitást szeretnénk a jelenlegi fejlesztésünk keretei megnégyszerezni, mintegy 200Tflop/s számítási és legalább 7Pbyte adattárolási kapacitású rendszert létrehozva.”- hangsúlyozta Stefán Péter.
A beruházáshoz a Magyar Állam és az Európai Unió közel kétmilliárd forintos támogatást biztosít.
