A megváltozott világban a magyar külpolitika fókuszában a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a gazdasági érdekek fokozott képviselete áll – mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kedden, a külképviselet-vezetői értekezlet második napján tartott előadásában. Az államtitkár hangsúlyozta: politikai, gazdasági és katonai szempontból is gyors és alapvető változások zajlanak a világban, és ezek nyomán új világrend van születőben. Ennek vannak győztesei és vesztesei, és Magyarország a győztesek közé akar tartozni – mutatott rá.
Mint mondta, ehhez meg kellett újítani országot, át kellett szervezni a nagy rendszereket, és gyökeresen meg kell újítani Magyarország külpolitikáját is. A magyar külpolitika feladata a gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben – közölte.
Szijjártó Péter elmondta: nagyon sok országban ez már régóta így van, a KKM-ben testet öltött szervezeti integráció nem Magyarországon alakult ki először, hanem például Svédországban, Franciaországban és Szlovákiában is a külügyminisztérium feladatai közé tartozik a külgazdasági érdekérvényesítés.
Megjegyezte: fontos, hogy az erős termelő szektor kiegészüljön azzal, hogy az ország a kutatóközpontok bázisa is legyen, a magas hozzáadott értéket adó iparágakra is összpontosítani kell.
Az államtitkár kiemelte, hogy belátható időn belül Magyarországnak az élre kell állnia három területen: az ipar hozzájárulása tekintetében a nemzetgazdaság teljesítményéhez és az export GDP-hez mért aránya szempontjából az Európai Unióban, továbbá Közép-Európában az egy főre jutó külföldi közvetlen működő-tőke arányát tekintve. E célok elérésében nagy szerep jut a diplomáciai karnak, a külképviselet-vezetőknek is – magyarázta.
Szijjártó Péter szerint e célokból három feladat is adódik: az új külpiaci lehetőségek, az export növelése, az új munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, valamint a magyar vállalatok külpiaci sikereinek segítése.
Úgy látja, a jövőben is arra kell törekedni, hogy egészséges, két lábon álló szerkezete legyen a gazdaságnak a kivitel iránya és az exportálók köre szempontjából. Ehhez növelni kell a szerepünket a Magyarországtól keletre eső, gyorsan növekvő piacokon, de emellett természetesen az európai és amerikai piacok megtartása is fontos. Arra is kitért, hogy míg a magyarországi munkavállalók 75 százalékát kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, az exportból csak 15 százalékban részesülnek, pedig csökkenteni kell az ország kiszolgáltatottságát a nagy nemzetközi vállalatok termelésszervezési döntéseitől.
Az államtitkár közölte: a kormány minden szükséges szerkezeti és szervezeti változtatást végrehajtott, hogy a külpolitika minden eddiginél nagyobb mértékben segíthesse a külgazdaság növekedését. Szijjártó Péter e lépések között említette a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) létrehozását és azt, hogy az Eximbank bátrabb exportfejlesztési és exportfinanszírozási tevékenységet folytat. Beszélt még arról, hogy a gazdasági vegyesbizottságok a keleti relációban a legjobb eszközei a gazdaságfejlesztési együttműködésnek, továbbá arról, hogy megerősítették a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, és a jövőben még 15 kereskedőházat nyitnak.
Az államtitkár azt is közölte, hogy a jövőben minden külképviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé.
Előadása végén pedig azt mondta a nagyköveteknek, hogy tőlük szeretnék először megtudni, hogy mi jelenik meg külföldön Magyarországról, hogy gyors és határozott választ adhassanak. Nem elfogadható, ha a magyar médiából előbb értesülnek erről, mint a nagykövet jelentéséből – közölte Szijjártó Péter.
Az évenként megtartott nagyköveti értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkoznak, értékelik az előző időszakot és megtárgyalják a következő év munkájának irányait.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett háromnapos, hétfőn kezdődött misszióvezetői értekezleten a kormány tagjai, államtitkárai, valamint a tárca vezető tisztségviselői osztják meg gondolataikat.
