Az Európa 3-as csapat tagjaként vegyes-váltó ezüstérmet érdemelt ki magyar idő szerint csütörtökön hajnalban, Nanjingban, az ifjúsági olimpián Lehmann Bence, a TVK-Mali Triatlon Klub sportolója.
A végig meghatározó embernek bizonyuló, az egyéni versenyhez hasonlóan ezúttal is kiválóan úszó, a tiszaújvárosi színeket képviselő Bence a brit Sian Rainsley, az olasz Guilio Soldati és a spanyol Carmen Gomez Cortes társaságában állhatott fel a dobogó második fokára. A triatlon vegyes-váltók küzdelmében az aranyérmet az Európa 1-es, míg a bronzot Óceánia együttese érdemelte ki. A váltó minden tagjára 250 m úszás, 6,6 km kerékpározás és 1,8 km futás teljesítése várt.
– Éreztük, hogy éremesélyes a csapat, de ilyen egységből volt még legalább öt a tizenhatból – értékelt a helyszínről Lehmann Tibor sportági vezető, a TVK-Mali TK elnök-vezetőedzője, a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) szakmai alelnöke. – A mix-váltó versenyszámra a csapatokat kontinensenként, az egyéni eredmények alapján állították össze. Azok, akiknél „elfogyott” a kontinens, a World csapatokba kerültek. Az egyéniben 8. angol lány elsőként jött ki a vízből, majd egy hat tagú bolyban tekert, ahonnan az egyéni versenyhez hasonlóan meglépett az ausztrál egyéni olimpiai bajnoknő. A mi csapatunk a 3. helyen váltott, míg a másik érdekeltségünk, a zalaegerszegi Bicsák Flórával (Europe 5.) a 8. volt. A második emberünk, az egyéni 7. olasz srác a 4-5. helyen adta tovább a „stafétát”, majd az egyéniben 9. spanyol kislány szállt le egy 5 fős boly tagjaként az élen, akkor, amikor utolérték a vezető Oceánia 1. váltót. A hispán lányról tudtuk, hogy jó futó, aki ennek megfelelően az első helyen adta át a váltást Bencének. Mögöttünk az Europe 1 váltó 8 mp hátrányban haladt, de befutóemberük nem volt más, mint az egyéniben győztes brit Ben Dijkstra. Megjegyzem, mindenhol a legerősebb fiú volt a végén – Bencét az olasz edző javasolta a csapatban zárónak, akinek a versenyzője célfotóval verte meg őt az egyéniben. Belülről azért érzik, hogy ki mit vállalt. Szóval az úszás során a 8 mp-ből 15 lett az előnyünk, míg a harmadik helyen álló Óceánia váltó, az Új-zélandi egyéni ezüstérmessel 30 mp-es lemaradással küzdött. A bringán egyenkénti menés volt, az angol a vége előtt 1,5 km-rel érte utol Bencét, majd együtt indultak ki futni. Innen a papírforma az volt, hogy a mezőny legjobb futója, az angol simán nyer, de azért megfuttatták rendesen! A célegyenes végén 13 mp előnnyel ért be elsőként. Nehéz elfogulatlannak lennem,de Bence tényleg nagyot ment, az utolsó emberek között csak a győztes teljesített nála jobb időt. Flóráék végül a 9. helyen végeztek. Nagyon örültünk az egyéni eredménynek, ennek pedig azért, mert ehhez érem is járt. Nyilván szakmailag az egyéni fontosabb számunkra, de azt is meg kell jegyezni, hogy a többi sportággal szemben nálunk a mix – váltó hivatalos versenyszám, melyen jól produkálni szakmailag is értékelendő. A két verseny után meglehetősen megnőtt Bence respektje a mezőnyben, illetve a magyar csapaton belül is értékelik, például kikerült a csapatszálláson található dicsőségtáblára. Egyébként, amikor jöttünk vissza a faluba, a biztonsági ellenőrzésen kiszűrték a táskáját, amit ki kellett pakolni – a röntgen mutatta az érmet, de az őrök nem tudták, hogy mi az…
Ezüstös-mondatok
– Jó csapatunk volt, gondoltuk, hogy felférhetünk a dobogóra, így is álltunk oda – mondta Nanjingban Lehmann Bence. – A sikeres úszásom után kerékpáron végig 40-43km/h-s átlagot tekertem, azért, nehogy felérjenek rám az ellenfelek. Miután a brit fiú befogott, tudtam, hogy gyors futás lesz. A depózásom nagyon jól sikerült, féltávig vezettem a futást, majd utolért Dijkstra. Ráálltam, már amennyire tudtam, de az elsőség sorsa ezt követően hamar eldőlt. Ez után már csak azért futottam, hogy az ezüstérem legyen meg. Az időket nézve elégedett vagyok, a futásomnak külön is örülök, bíztató a jövőre nézve!
