Ősidők óta vágyik arra az emberiség, hogy megértse az időjárási folyamatokat. És míg az ókorban még főként misztikus jelenségeknek tekintették a különböző változásokat, addig idővel a népi hiedelmek és különböző megfigyelések váltak az előrejelzések kiinduló pontjaivá.
Ma már ezt a területet is az informatika, és a tudományos technológia vette birtokba. Az Országos Meteorológiai Intézet immáron három éve használja azt a szuperszámítógépet, melynek köszönhetően sokkal gyorsabb és pontosabb előrejelzéseket tudnak készíteni.
Az időjárás alakulása iránti érdeklődés növekedésének egyik ékes példája, hogy az előrejelzések míg egykoron a hírműsorok részeit képezték, ma már önálló elemként jelennek meg a televíziók, rádiók, magazinok felületein. A folyamat hátterében az emberek biztonságérzete áll. Ki ne szeretné tudni előre, hogy másnap milyen időre számíthat, vagy éppen a nyaralás alatt vajon esni fog eső vagy sem. A meteorológiai előrejelzések egy részről kiszámíthatóbbá teszik életünket, ugyanakkor a 2006-os tragédia bebizonyította biztonsági szempontból is mennyire fontos, hogy az időjárási változásokra időben fel tudjunk készülni.
Az Országos Meteorológiai Intézet budai létesítményébe 2011. augusztusában helyezték üzembe azt a szuperszámítógépet melynek köszönhetően pontosabbá, és gyorsabbá vált az előrejelzési folyamat. Az új rendszert az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” keretében a Környezet és Energia Operatív Program pályázati lehetőségeit kihasználva vásárolták meg. Az új gép 14 ezer milliárd műveletet végez másodpercenként, a korábbi rendszernél 18-szor gyorsabb. Ráadásul sokkal részletesebb előrejelzést tud adni, hiszen nem a 7 régiós rendszerből indul ki, hanem 174 kistérségre képes gyorsabb és részletesebb előrejelzést adni.
A rendszer a nagy mennyiségű esőre, hóra, a hőhullámra, rendkívüli hidegre, a tartós sűrű ködre és a talaj menti fagyra is ki tud adni speciális figyelmeztetést, ha az legalább egy átlagos megyényi területre várható. A riasztásokban a mára már jól ismert három veszélyességi szintű, a sárga, a narancs és a piros figyelmeztetést használó rendszert alkalmazzák. A rendszer maga a nap 24 órájában működik, háttértárát és magát a gépezetet is úgy tervezték, hogy akár üzem közben is lehessen benne alkatrészt cserélni. A szekrénnyi nagyságú berendezés belsejében 280 darab négymagos Intel processzor és 3,3 terabájt, azaz több, mint 3300 gigabájt memória dolgozik. így a rendszer 3-4 perc alatt el tud végezni egy olyan előrejelzési számítást, ami elődjének akár órákba is telt.
A fentiekben is jól látszik, hogy milyen gyorsan fejlődik világunk, és ezekben a dinamikus változásokban milyen fontos szerepet játszanak a szuperszámítógépek. Hazánkban jelenleg is zajlik egy projekt, mely a magyarországi szuperszámítástechnikai kapacitás növelését tűzte ki célul. A Magyar Állam és az Európai Unió által mintegy 2 milliárd forinttal támogatott Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű projekt keretében 2014 végéig megnégyszereződik a magyar szuperszámítástechnikai összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a hazai rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre. A projekt két kiemelt központja Budapest és Debrecen.
