Szávay István írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez, mert nem érvényesül univerzálisan a végzettségek kölcsönös elismerése. Továbbra is komoly fennakadások vannak az Európai Unió egyik legalapvetőbb értéke, a munkaerő szabad áramlása tekintetében, hisz messze nem érvényesül univerzálisan a tagállamokban szerezhető különféle végzettségek kölcsönös elismerésének elve. Az üggyel kapcsolatban Szávay István, a Jobbik alelnöke fordult írásbeli kérdéssel Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez, aki helyett államtitkára csak annyit válaszolt: uniós hatáskör a probléma megoldása.
Néhány éve jelentős sajtóvisszhangot kapott Szilas László végzettség-elismertetéssel kapcsolatos, Magyarországra és Szlovákiára kiterjedő, ám Brüsszelt és Strassburgot is megjárt ügye. Szilas 2008-ban végzett a Pécsi Tudományegyetemen, pedagógia szakos bölcsész és tanári szakon, majd tanulmányait a Selye János felvidéki magyar egyetemen folytatta, ahol azonban pedagógiai kisdoktori címéhez („PaedDr.= paedagogicae doctor” – Magyarországon ilyen címet nem lehet ma szerezni) szükséges disszertációját nem védhette meg, mert nem rendelkezett magiszteri címmel, ami a PaedDr. cím megszerzésének feltétele a szlovák oktatási rendszerben.
Történetünk hőse azonban nem csüggedt, kérelmezett, beadványozott, ügyében Čaplovič akkori szlovák oktatási minisztertől Balog Zoltánig sokan megszólaltak, Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő pedig már 2012-ben írásbeli kérdést tett fel ez ügyben Balognak. Mészáros Alajos felvidéki európai parlamenti képviselő két alkalommal is felhozta a témát az EP-ben, majd beszámolót is készített a kérdésről, amelyben a probléma mielőbbi megoldását javasolta, hisz az felveti az egyik legfontosabb uniós alapértéknek, a munkaerő szabad áramlásának akadályozását.
Szilas hosszú küzdelme eredményeképp megkapta végül a PaedDr. címet, nehezen megszerzett tudományos fokozatát azonban Magyarországon, személyi igazolványában nem használhatja, mivel az összekeverhető lenne a magyarországi, eltérő képzésben szerzett doktori (PhD) címmel, PaedDr. címet pedig ma Magyarországon senki sem szerezhet, az semmilyen magyar tudományos fokozattal nem rokonítható.
A szlovák és cseh miniszterelnökök, egymás iskolai végzettségeinek teljes körű és kölcsönös elismeréséről szóló egyezménye után Szilas újra billentyűzetet ragadott és levélben hívta fel a figyelmet a hasonló egyezmények fontosságára és előremutató jellegére, amelyet a V4-ek kormányfőinek címzett és melyben egy hasonló V4-szintű megegyezés tető alá hozatalát sürgeti. Kezdeményezését számosan támogatták, köztük Fónagy János államtitkár, Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, Lovas Rezső, a Professzorok Batthyányi Körének alelnöke, Farkas István, az MKP alelnöke, de prof. Jozef Jakab, a szlovák Akkreditációs Bizottság elnöke, Nina Nováková cseh parlamenti képviselő, valamint számos MTA-tag egyetemi tanár és közéleti személyiség. Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint személyesen Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is felkarolta az ügyet és arra biztatta Szilast, hogy felvetésével forduljon a magyar kormányhoz. Az el nem ismert végzettségek problémája a Magyar Rádió egy adásában is előkerült.
A kérdés akutsága és megoldatlansága, valamint a V4-ek ahhoz való, tulajdonképpen egységesen pozitív hozzáállása miatt Szávay István, a Jobbik alelnöke ismét írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez. Kérdésében azt tudakolta, hogy folynak-e tárgyalások legalább a V4-ek körében egy, a végzettségek kölcsönös elismerését véglegesen és megnyugtatóan szabályozó egyezményről, illetve, hogy van-e esély arra, hogy egy ilyen egyezmény esetleg kiindulópontja lehet egy uniós szintű szabályozásnak.
Balog válaszában egyfelől arról tájékoztat, hogy folyamatosak a tárgyalások a végzettségek kölcsönös elismerésével kapcsolatosan, ezek azonban rendre két- és nem négyoldalúan folynak. Egy esetleges V4-es egyezménnyel kapcsolatban, amely egy lehetséges uniós szabályozás alapja lehetne, az emberi erőforrás miniszter kifejti: a szabályozás csupán felülről működhet, hisz a munkavállalók szakmai képesítésének kölcsönös elismeréséről uniós irányelvek szólnak (jelenleg hatályos az 55/2013-es irányelv). A kormány tehát a felmerülő kérdésekben – így a Szilas László ügyében felvetődő problémákkal kapcsolatban is – inkább az egyébként köztudottan hosszadalmas és nehézkes uniós jogalkotást favorizálja, mint a helyi, regionális együttműködést és megegyezést.
Szávay István az alfahir.hu érdeklődésére kifejtette, kétségtelenül nehéz kérdés a különböző államok egymástól adott esetben gyökeresen eltérő oktatási rendszereinek és az ott szerezhető végzettségeknek összehangolása, sok esetben ez nem is lehetséges a közgondolkodásban meggyökerezett hozzáállások miatt. „Azt azonban fontosnak tartom, hogy ne felülről, hanem helyi kezdeményezésekkel és a lehető leggyorsabban törekedjünk a felmerülő problémák megoldására, hisz ezek gyorsabb és egyébként adott esetben célravezetőbb egyezményekhez vezethetnek, melyek a regionális együttműködést is erősíthetik. A közös kulturális és történelmi múlt következtében álláspontom szerint könnyebben egyezhetünk meg e kérdésekben például lengyel barátainkkal, mint akár az angolokkal, vagy a franciákkal” – mondta el portálunknak a Jobbik alelnöke.
Kovács Dávid Attila
alfahir.hu
