A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei rendhagyó „tárlatvezetésre” várják az érdeklődőket 2014. július 29-én (kedden), 10 és 12 óra között a szentléleki pálos kolostornál. A látogatók Szörényi Gábor András és Miskolczi Melinda régészek vezetésében megismerkedhetnek a kolostor történetével, a 2014-es ásatás legújabb eredményeivel, illetve bepillanthatnak a feltárás és a dokumentálás munkafolyamataiba is. A program ingyenes, esős idő esetén is megrendezésre kerül.
A középkori nevén dédesinek is hívott szentléleki pálos kolostor a Bükk rejtekében található, régészeti kutatása 1974-ben kezdődött. Ebben az évben Czeglédy Ilona folytatott ásatásokat, túlnyomó többséggel a templom területén. Kutatásai nyomán Ferenczy Károly vezetésével megtörtént a romok ma is látható műemléki konzerválása és bemutatása. Munkájuk alkalmával kitisztították a kolostornégyszöget is, a látható falakat szárazon rakott kőfallal emelték ki. Az azóta eltelt időben a kolostor területén újabb feltárások nem zajlottak, a romok elfeledve várták sorsukat.
A vadregényes, de jól megközelíthető és magas falakkal büszkélkedő templomrom Miskolc környékének egyik legjelentősebb és a túrázók körében népszerű műemléke. Turisztikai értékének köszönhetően viszonylag rendezett a környezete, a templom mellett lévő, kevésbé látványos kolostornégyszög azonban a Czeglédy-féle, 1970-es években folytatott feltárások óta igen leromlott állapotba került. Az itt üzemelő turistaház a romok területének egy részét elegyengette, azon murvával fedett rendezvényteret alakított ki. A planírozás során a mélyedéseket szeméttel töltötték fel, az északnyugati oldalon pedig egy aszfaltozott parkolót is kialakítottak. A szabadon maradt romokat az erdő kezdte visszahódítani, területén növények nőttek és megindult a talajképződés folyamata.
A szentléleki kolostor méltatlan állapotának ügyét egy miskolci önkéntesekből álló csoport, a Csatárlánc karolta fel 2011-ben. Céljuk az volt, hogy a templom területén a diadalív pilléreinek és boltozatának helyreállításával megszüntessék a balesetveszélyt. A Csatárlánc ennek a kezdeményezésnek a keretein belül kereste meg a Herman Ottó Múzeumot a kolostornégyszög revitalizásának tervével – 2012-ben így kezdte meg az intézmény a feltárást.
A 2014 júliusában zajló feltárást a korábbi évekhez hasonlóan több, a hazai régészképzésnek otthont adó egyetem (Miskolci Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem) ismerte el tanszéki ásatásának. A hallgatók ebben az évben is aktívan részt vesznek a feltárásban, a dokumentáció készítésének folyamatában, valamint a térinformatikai feladatokban is.
Az idei szezonban folytatódott a kolostor nyugati szárnyának feltárása, melynek során előkerültek a közlekedőfolyosó téglával kirakott padlózatának részletei, és a szerzetesek celláinak feltételezett helye is. További szondákat nyitottak a kolostor nyugati falának külső oldalán, illetve a rendházból a templomba vezető átjáró mentén. A 2014-es ásatások egyik legnagyobb meglepetése az a két temetkezés volt, melyre a kerengő területén bukkantak. A jelenleg kutatott rétegek – a most előkerült két ezüstpénz alapján is – egyértelműen a 16. század elejére, a szentléleki kolostor felhagyásának, pusztulásának idejére keltezhetőek.
A feltárás anyagi forrását idén is a Nemzeti Kulturális Alap biztosította.
