Az Abaúj – Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás a szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztését valósította meg az Abaúj-hegyközi kistérségben, a szolgáltatási területen működő szociális és gyermekjóléti, oktatási, egészségügyi szervezeteinek bevonásával. A 100%-ban támogatott projekt összköltsége 34 990 192 forintot tett ki.
A Társulás 2007-ben kezdte meg a gyermekjóléti és szociális alapszolgáltatási tevékenységét. A szervezet célja, a szociális szolgáltatások elsősorban a kötelezőek mind magasabb, a helyi szükségleteknek megfelelő szakmai ellátása, hatékony és gazdaságos működtetése. Ezeket a célokat támogatta az Új Széchenyi Terv keretében megjelent pályázat. A projekt a szakértői hálózat kiépítésével indult közel 100 szakértő bevonása történt meg akik szakmai tájékoztatókon folytathattak eszmecserét, a szervezetfejlesztés keretében pedig különböző tréningeken (konfliktuskezelés, személyiségfejlesztő, menedzsment, és informatikai alapú tréning) vehettek részt. A fejlesztés során hat főt mediátorrá, két főt pedig esélyegyenlőségi munkatárssá képeztek, ezzel lehetővé tették egy új szolgáltatás – a mediáció, mint szolgáltatás – bevezetését a kistérségben. A projekt haladtával a szakértők tájékoztatásán túl szükségessé vált a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő színvonalú tájékoztatása is. Az új modell és a változások bemutatásához néhány oldalas tájékoztató anyagok készültek, illetve lakossági tájékoztató előadások is megrendezésre került, ahol a visszacsatolásra és további igények feltárására is sor kerülhetett. A projekt végének közeledtével konferenciát szerveztek a szakértők részvételével, ahol személyesen is értékelhették a projekt eredményeit, a kialakított modellt, megbeszélhették a szerzett tapasztalatokat és jövőre vonatkozó terveket. Mivel új modell került bevezetésre, mely módosította a korábbi gyakorlatokat, a projektnek fontos részét képezte a felülvizsgálat, az értékelés és az esetleges javaslatok megfogalmazása. Ezért külső szakértők bevonásával négy alkalommal, teljes minden szolgáltatásra kiterjedő monitoringot és modell-értékelést végeztek. Ennek következtében, időben fény derült az új modell gyermekbetegségeire, és tudták korrigálni. A hatékonyság növeléséhez, a szakmai kompetenciák, és a kooperáció fejlesztéséhez szupervíziós technikát alkalmaztak, mely szakmai személyiségfejlesztő módszerként gördülékenyebbé tette az együttműködéseket.
Az eredményeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egységes, összehangolt dokumentációs rendszert és szervezetmenedzsmentet hoztak létre, szabályozott felelősségi körökkel, racionalizált elérési és cselekvési utakkal, tisztázott kommunikációs csatornákkal és családközpontú szolgáltatásszervezéssel. Mindezt átfogó valamennyi szolgáltatásra kiterjedő monitoring rendszerrel támogatják, melynek segítségével a későbbiekben is könnyen felülvizsgálható a rendszer, és még színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtva igényekre szabható.
