David Benioff neve minden bizonnyal sokak számára ismerősen cseng, hiszen személyében tisztelhetjük annak a tv-sorozatnak megalkotóját, producerét és forgatókönyvíróját, amely beírta magát minden idők legjei közé: ez pedig a Trónok harca. A hírnevet, az iránta való érdeklődéssel egyetemben, mindenképpen ez hozta meg a konyhára, azonban tevékenykedett ő már ezelőtt is, kicsit más területen: ezidáig két könyvet írt, melyek közül ezúttal a másodikkal, a Tolvajok telével foglalkozunk, mely a második világháború idején játszódik – és nem mellesleg díjat is nyert.
A történetbe Leningrád nácik általi ostromába csöppenünk, ahol Lev Beniovot, a tizenhét éves zsidó származású fiút (aki családjával nem menekült el a német megszállás elől) a városban folytatott portyázás vádjával – ami valójában tévedés – bebörtönöznek. Ahol nem kell egyedül senyvednie, ugyanis cellatársa is akad Kolja személyében, akinek bűne dezertálás – ja, és igen jóképű. Mindkettejük büntetése halál, ám a sors hatalmas kegyben részesíti őket: megválthatják életüket egy feladat teljesítésével, ami nem más, mint egy tucat tojás felhajtása mindössze öt nap alatt. Ez amilyen bizarrnak tűnik, olyannyira véresen komoly, két okból is: egyrészt a Belbiztonság ezredesének leánya férjhez megy, s nincs torta tojás nélkül, másrészt jó ideje utánpótlás nélkül, éhségbe süllyedve van a város.
Lev és Kolja (nem meglepő mód) elfogadják a megbízást, de korántsem egyszerű a dolguk, tekintve az ostromot, és hogy tél van – ergo a menekülés eléggé ki van zárva, így mindent egy lapra kénytelek feltenni. De legalább kaptak egy esélyt a biztos halál előtt vagy helyett. Nagyon elszántak hát, s hajlandók a legvégsőkig elmenni, hogy megszerezzék a tojásokat – még az ellenség barlangjába is bemerészkednek.
A Tolvajok tele elsőre talán nem is tűnik túlzottan érdekfeszítőnek, tekintve, hogy a háborús regényekkel már Dunát lehetne rekeszteni. Jogos a kérdés tehát: mi mást, újat tud nyújtani? Nos, egyrészt alapvetően nem maga az egész háború áll a középpontban, hanem az a cselekmény (szerves) hátteréül szolgál, s ehelyett egy helyszínt ragad ki. Másrészt pedig meg kell hagyni, zseniális ötlet a tojáskeresés koncepciója, amely nevetségesnek hathat, mégis hihető, hiszen simán elképzelhető egy ilyen szituáció a valóságban.
További kiemelendő a művel kapcsolatban a karakterek kidolgozottsága, amely dicséretesen nemcsak a főszereplőkre vonatkozik. Lev és Kolja tűz és víz, ami számos humoros helyzetet, vicces vagy éppen élces szóváltást eredményez – mindezeken remekül szórakozhatunk. Mindeközben pedig a rájuk bízott feladat végrehajtásában jobban nem is egészíthetnék ki egymást. Stan és Pan, illetve Bonnie és Clyde ők egyszerre.
Az éremnek két oldala van: mindezek mellett a háború szörnyűségeivel, visszásságival is szembesülhetünk a könyvben. Nemcsak a látható körülményeket illetően, hanem egyéb vonatkozásában is, például emberi viselkedés, túlélési stratégiák. Hiszen háborúban felülíródik a morál, s a „mindent szabad” elve uralkodik.
A Tolvajok tele rendhagyó módon eleveníti meg a második világháborút. David Benioff nemcsak passzívan lefesti azt, s nemcsak elborzaszt, hanem szórakoztat és tanít is. Utalásokkal gazdagon megtűzdelte regényét, melyet finoman beleszőtt a sorok közé. Ki-ki olvassa ki a maga értelmezését, (remélhetőleg még élő) családtagjaira vonatkozásában.
