– az e-mailek 57%-a kéretlen szemét
A Cyberoam (egy biztonsági megoldásokat gyártó vállalat ) kiadta jelentését az internetes fenyegetésekről, amelyek 2014. első negyedévben a legjelentősebb incidenseket okozták illetve veszélyt jelentettek.
E szerint a pénzügyi befektetéseket javasló, gyógyszereket és diétás készítményeket ajánló, álláslehetőséget kínáló spamek száma némileg csökkent, viszont növekedett a futball világbajnokság témájával foglalkozók száma. A Viagra és hasonló hamis gyógyszereket népszerűsítő levelek aránya 45% volt első negyedévben, míg az álláslehetőségekkel, illetve pénzügyi szolgáltatásokkal 15%-ban találkozhattunk. Számszerűsítve az összes e-mailnek 57%-a kéretlen szemét, az átlagosan kibocsátott spam mennyisége 54 milliárd e-mail üzenet naponta.
A Cyberoam statisztika szerint a Paypal nevével visszaélő regisztrált adathalász incidensek száma a tavalyi esztendőhöz képes jelentős, 70%-os növekedést jelent. Az adathalász támadások fő célpontjai mindig is kapcsolódnak a pénzmozgáshoz, így elsősorban bankok, fizetésközvetítők, pénzt kezelő hivatalok, illetve jelentősebb közösségi oldalak használói ellen szoktak megtévesztő, hasonmás oldalakat készíteni.
A második legnépszerűbb helyen találjuk az Apple ID-k (felhasználói azonosítók) elleni adathalász támadásokat. Az adathalász támadásoknak egy olyan új hulláma tapasztalható, amely elsősorban olyan sebezhető lakossági IP címtartományból érkezik, amelyeken nem tiltották le a távoli asztal szolgáltatást. Megfigyelhető trend, hogy valamilyen egészségmegőrzéssel kapcsolatos Google Docs dokumentumot próbálnak küldeni a támadók, ahol az áldozatokat hamis Google belépő oldal segítségével igyekeznek eltéríteni.
Focivébés átverések
Mindig megtalálhatunk bizonyos sláger témákat a kéretlen levelek közt, így többek közt hihetőnek is gondolható lottónyereményről értesülhetünk, amelyben arról értesítenek, hogy nem csak egymillió dollárt nyertünk, de ezen felül még ingyen jegyet is a foci VB-re. Ezen kívül a sportesemények eredményeinek helyes megtippelése miatti állítólagos nyereményekről is kaphattunk spamet.
SPAM nagyhatalmak
Ha a spamek kibocsátóit nézzük, akkor Spanyolország áll az első helyen, majd az USA és Argentína következik. Főképp nyugat-európai országokat találunk az élmezőnyben, az első 5 helyezett között van Németország és Olaszország is. A legnagyobb spamküldő zombi hatalom India lett, második helyen Oroszország, míg harmadik legjelentősebb spam zombi ország Vietnam.
Okosodnak, népszerűbbek a mobilos kártevők
A Cyberoam negyedéves jelentéséből kiderül, hogy egyre nagyobb teret kapnak a mobileszközökre készített átverések, kártevők. Az egy évvel ezelőtt felbukkant Androidos „notcom” nevű kártevő egyik új verziója ismét kártékony .APK kiterjesztésű trójai alkalmazást hordoz. A kártevők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, például a támadásnál azt is figyelik, milyen eszközről látogatják az adott linket, így ha PC-ről vagy iOS készülékről, akkor csak egy fogyókúrás weboldalra irányítják a látogatót, míg Android esetén a megtévesztő, frissítésnek is gondolható „security.update.apk” csomagot ajánlják fel letöltésre. Ennek a kártevőnek az a rejtett célja, hogy felesleges adatforgalmat generálva jelentősen megnövelje az áldozat mobilszámláját, de a titkosított adatok nagy valószínűséggel valamilyen botnetes tevékenységet is rejtenek.
A spam kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenetet jelent. Olyan levél, melynek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását. Veszélyesebb fajtáik a vírusok által küldött olyan levelek, amelyek a nyeremény lehetőségével kecsegtetve kérik a címzettől például a nevét, a bankszámlaszámát, de céljuk általában az adathalászat.
A kéretlen elektronikus hirdetéseket a köznyelv szintén spamnek nevezi. Kaphatjuk e-mailben, SMS-ben, MMS-ben vagy faxon. A tartalmuk gazdasági reklám, társadalmi célú hirdetés (például jótékonysági, adománygyűjtő felhívás) vagy olyan megkeresés, amelyben hirdetések küldéséhez kérik a címzett előzetes hozzájárulását.
Akár félmilliós bírság egy spamért
Ötvenezertől félmillió forintig terjedő kereskedelmi bírságot is kiszabhatnak az elektronikus hirdetésekkel visszaélőkre. A hirdetés tartalmával kapcsolatos, annak jogszerűségét érintő ügyekben (például számlaszámot kicsaló, adathalász levelek) a rendőrség, illetve egyéb hatóság jogosult eljárni.
Az elektronikus hirdetésküldés szabályainak betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ellenőrzi. Egy 2008-ban született törvény is vonatkozik erre. E szerint csak akkor kapunk jogszerűen hasonló tartalmú levelet, ha ahhoz előzetesen hozzájárultunk. Az ilyen küldeményekről azonban bármikor ingyen leiratkozhatunk, a küldőnek kötelessége tájékoztatni bennünket, hogy ezt miképp tehetjük meg.
Az NMHH-nál on-line módon is lehetőség van a kéretlen hirdetések bejelentésére az alábbi linken:
https://e-nmhh.nmhh.hu/e-nhh/4/urlapok/esf00101/
Forrás:fogyasztovedelem.hu
