A Góliáttal a befejezéshez ért Scott Westerfeld Leviatán-trilógiája. Már a cím is beszédes, hiszen sejthető az alapján. valami egészen nagy durranásra készülhetünk – s meg is fogjuk kapni, az eddigieknél nem kevésbé izgalmas cselekménybe csomagolva. A szerző steampunk-fantasy világa bizony addiktív (még az idősebb korosztályban is): az ettől idegenkedőket is megnyerheti magának, és akár még a műfaj többi írói számára is. A sorozat harmadik részével pedig elérkeztünk a történet eddigi legizgalmasabb pontjához, az első világháborúhoz.
Hőseink a háború véget vetésén „ügyködnek” továbbra is, melynek érdekében épp úton vannak Szibéria felé, hogy felvegyék a különc szerzetet, Nikola Teslát. Aki zseni, őrült tudós hírében áll, és feltalált egy Góliát nevű fegyvert, mely „szerény” véleménye szerint pontot tehet végre a háború végére. S mint a háború kimenetelét eldöntő fegyvert, értelemszerűen szeretné mindenki (a német barkácsok és az angol darwinisták) a saját oldalán, Teslával együtt. Ám az érzelmek tengere is hullámzik, ha a vihar nem is tör ki. Sándor rájön barátja titkára: Dylan szőröstül-bőröstül egyáltalán nem fiú, csak ruhástul. Innen pedig már – spoilerek elsütése nélkül is – sejthető a folytatás…
Mindemellett pedig több teher nyomja Sándor vállát, mint eddig: a koronával járó hatalom (merthogy ő az Osztrák-Magyar Monarchia várományosa), egy város sorsa és természetesen Deryn iránti szerelme forog a kockán, melynek elvetésében neki is bőven van szerepe, csak az a kérdés, miként él a lehetőséggel. Mindössze tizenéves, de máris a diplomáciai játszmák kellős közepén találja magát (nyilván trónörökösként ennek nincs korhatára)
Scott Westerfeld azon írók közé tartozik, akik remekül mossák össze a fikciót a valós tényekkel (melyekre a kötetek végén külön kitér), melynek eredménye egy teljesen hihető és logikai bukfencektől mentes történet. A trilógia cselekményvezetésének és -kibontakoztatásának van íve, annak intenzitásával nagyszerűen zongorázik, és nem fulladt ki a kelleténél hamarabb a sztori, mégis tartogatott még a tarsolyában egy s más dobást a végére. Amelyet ráadásul rendesen megcsavart, nem tett elcsépeltté (melyért külön köszönet jár a szerzőnek), továbbá egyáltalán nem sejthetők előre az események.
Nemcsak a Góliát, hanem az egész Leviatán-sorozat ajánlott mindenki figyelmébe, korhatártól függetlenül (így ne tévesszen meg senkit az ifjúsági besorolás), hiszen a történelem egy szeletének nagyon eredeti, kreatív újraértelmezését olvashatjuk. Aki kíváncsi tehát, vajon hogyan zajlottak volna az események egy maihoz egyáltalán nem fogható, alternatív világban, vagy pedig bolondul a technikáért, a kütyükért, akkor számukra ezek a regények telitalálatok. Gyerekeknek pedig szinte kötelező, mert nemcsak az olvasás, de még a történelem is megkedveltethető velük Scott Westerfeld minőségi könyveivel.
