A középmezőnyből az első húsz közé küzdötte fel magát, a londoni olimpiai kvalifikációról egy koronggal maradt le, a következő olimpia kvótáiért jó esélyekkel indul – interjú Ifj. Szollár András sportlövővel.
SA sportlövészet valójában pszichikai és mentális sportnak számít, a felkészülésen és a versenyeken az eredményes teljesítmény kulcsa sokkal inkább a nagy fokú koncentrációs készség és terhelhetőség, mint a fizikai erőnlét. A sportlövészet az élőgalamb-lövészetből alakult át, amit később állatvédelmi és környezetvédelmi okok miatt szüntettek be. Ma már csak néhány országban, köztük Spanyolországban űzik ezt a sportot a hagyományos formában. Az élő állatokat egy ideig üveggömbökkel helyettesítették, később – ahogy ma is – agyaggalambbal, koronggal.
Az olimpiai traplövő, ifj. Szollár András teljesítménye a versenyszámban bravúrosnak mondható. 2012-ben egy koronggal maradt el az országos rekordtól, és a legjobb magyar helyezést szerezte meg trapban.
Nem mindennapi sportágban versenyzel, miért döntöttél a sportlövészet, azon belül pedig az olimpiai trap mellett?
Az édesapám vadászik, innen a jött a sportág kiválasztása, azelőtt az egyébként nem olimpiai számot: a korongvadászatot űztük, ami a hagyományos vadászat környezetét és körülményeit szimulálja és erdőn vagy mezőn történik. Ekkor olyan öt éves lehettem. Versenyszerűen tizenkét éves koromban kezdtem el koronglövészettel foglalkozni. 2002-ben igazoltam a Balatonfűzfő Lövész Egylethez, ahol már a trap lövészetbenkezdtem és jelenleg is a fűzfői sportklub tagja vagyok, amit a többszörös magyar bajnok és olimpikon, Putz István koordinál. A célom mindenképp az olimpiai trap volt, és most már jó esélyekkel versenyezhetek, megcélozva a következő olimpiát.
A trap lövészet valamivel kiszámíthatatlanabb, mint a többi szakág, mert nem tudod, hova lövik a korongot. Pont ezért talán nehezebb és nagyobb fokú koncentrációt is igényel.
Igen, igazából háromféle szakágat lehet elkülöníteni a sportlövészetben, az egyik az olimpiai skeet, amelyben Igaly Diána olimpiai bajnok lett, de férfi skeet-en Bokor Bálint is jó esélyes. Askeet-en két torony van, ebből fixen, a világ bármelyik pontján, centire pontosan ugyanazokról a pontokról lövik a korongokat. Természetesen ennek is meg van a maga sajátossága, hiszen igen nagy precizitást igényel, de ez inkább egy begyakorlott lövészeti ág. A másik a dupla trap, ahol három típusú korong van, kettőt dobnak egyszerre, kötött pályán, a három séma közül kapják valamelyiket. A dupla trapban Bognár Richárd ért el nagyon jó helyezést, a londoni olimpián hatodik helyezett lett és aki még élvonalban van a szakágban, Gerebics Roland. Én az olimpiai trapot lövöm, itt tizenöt gép van előttünk egy bunkerben, tizenöt méter távolságban. Öt lőállásból kell lőnünk, minden lőállás alatt három gép van, egy jobbos, egy balos, és egy egyenes. Ez azért kiszámíthatatlan, mert nem tudjuk, merre lövik a korongot. 130 km/h sebességgel lövik ki a bunkerból és 0,5-0,6 másodpercünk van arra, hogy eltaláljuk. Elég nagy fokú koncentrációt, pszichikai felkészültséget, gyors reakciót és precizitást igényel. A sportlövészet egyébként is kilencven százalékban mentális jellegű sport, éppen emiatt. A lövőtechnikát elérjük már két-három év tanulás után, ami után már inkább a mentális, mint a fizikai terhelhetőség számít.
Milyen esélyekkel indulsz most?
2011-benegy koronggal maradtam le az olimpiai kvótáról, ekkor az első hat helyezett közé kellett volna bekerülnöm ahhoz, hogy kvótát kaphassak, vagyis hogy az indulási jogot megszerezhessem. Itt 122 korongot lőttem. Ezt remélem, hogy sikerül megszerezni a következő évtől a világversenyeken. Az olimpia közeledtével a nagyobb versenyeken már két-három kvótát is kiosztanak, ezeken lehet tehát jó esélyekkel elindulni.
Milyen eredményeket értél el eddig és melyek az előtted álló, következő célok és megmérettetések?
A legjobb eredményem az Egyetemi Világbajnokság második és harmadik helyezése volt, az EB-n juniorban szintén II. és III. helyezett lettem, felnőttben pedig nyolcadik. A májusi ISSF World Cup Almatyvilágkupán 15. helyezést értem el. Az előző időszakban a középmezőnyben voltam, de szeretnék most már konzekvensen az első húsz között maradni. Itt már a szerencsén is múlik, ha ebben a mezőnyben egy-két korong választ csak el a döntőtől, az már könnyebben összejöhet. Júniusban a müncheni világkupán indulok és idén, szintén júniusban Magyarországon rendezik meg az Európa-bajnokságot Sarlóspusztán, amin részt fogok venni, ezen kívül a világbajnokságon Spanyolországban és még egy Egyetemi Világbajnokságon októberben, Dubai mellett.
Az egyetemi alapszakot most végezted el, mik a terveid a jövőre vonatkozóan? Az egyetem egyébként mennyire volt partner a sportteljesítményeid elérésében?
Alapszakon a veszprémi egyetemen végeztem, gazdálkodás és menedzsment szakon, ami tulajdonképpen közgazdász végzettséget ad. Mesterszakon folytatomvezetés és szervezés szakon, a sportteljesítményemet pedig az egyetem is elismeri és nagyon jól áll az elért eredményeimhez, olyannyira, hogy idén az alapszak elvégeztével sport ösztöndíjjal tüntettek ki.
Amikor nem sportolsz…
Hobbiként vadászom, kiegészítő sportként pedig golfozni kezdtem el. A koronglövészet és a golf nagyon jól kiegészítik egymást, mivel mindkét sportág hasonló technikai és mentális részekből áll. A hivatalos edzőm egyébként az édesapám, aki ma már sportlövőket és vadászokat is egyaránt oktat, valamint a Szent István Egyetemen a sörétlövő oktató képzést is vezeti. A szövetségi edző pedig Putz István, akivel a világversenyekre közösen járunk.
A Magyar Sportlövők Szövetsége szervezésében, Magyarországon idén először a sarlóspusztai lőtéren rendezik meg a koronglövő Európa-bajnokságot, amelyen ifj. Szollár András is jó esélyekkel indul. A szövetség tavaly – 16 kiemelt sportág 2020-ig tartó stratégiai fejlesztésének keretében – csaknem 479 millió forintos központi költségvetési forrásban részesült a sportlövészet létesítmény-fejlesztés, edzői és utánpótlás-nevelési célokra, 2014 júniusáig.
