Sokadszorra, immáron tizenhetedik alkalommal tár vissza a könyvlapokra Scarpetta egy újabb ügy megoldásának erejéig. A kritikusok által a krimi műfaj legjobbjának, s a törvényszéki tudományokban lekörözhetetlennek tartott Patricia Cornwell remekbe szabott sztorikon keresztül, valósághű karakterekkel enged betekintési lehetőséget a törvényszéki és rendőrségi nyomozás kulisszatitkaiba A Scarpetta-faktorban (illetve a sorozat többi részében is). A főhősnő (nyilván) nem zökkenőmentesen, de bravúrosan a rejtélyek végére jár – ha lenne bűnügyi tehetségkutató, biztosan ő lenne a befutó.
Küszöbön a karácsony: egy hét választ el az ünneptől. A CNN törvényszéki elemzőjeként, valamint „jószolgálatból” részmunkaidőben a New York-i Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben kórboncnokként dolgozó Kay Scarpettának sosincs „üresjárata”: jelenleg egy eltűnt fiatal lány, Toni Darien ügyének megoldásán dolgozik, mindemellett pedig a média az eltűnt, s feltehetőleg halott – egyébként dúsgazdag – Hanna Starron csámcsog. Utóbbiról egy alkalommal egy CNN-műsorban mint meghívott vendégnek váratlanul neki szegeznek egy kérdést élő egyenes adásban. Nem sokkal később férje, Benton Wesley egykori pszichiátriai páciensétől meglepő telefonhívást kap.
Mindezek ominózus jelek voltak, melyek a váratlan események lavináját indították el, ugyanis még aznap lakásában egy bombának kinéző táskát talál. Hamarosan minden képzeletét felülmúlja az élet: szürreális történések sorozatában találja magát, melyek egy elképzelhetetlen szexuális bűncselekménnyel gyanúsított híres színész és az eltűnt milliomosnő – akivel Lucy látszólag titokzatos, közös múlton osztozkodik – körül összpontosulnak.
S az már csak a jéghely csúcsa, hogy Scarpetta tv-s producere épp most akarja elindítani az igen találékony A Scarpetta-faktor névre keresztelt műsort. Ennek kapcsán, a bizarr események tükrében pedig félelme, hogy növekvő népszerűsége azt az illúziót keltheti, hogy egy különleges faktorral, avagy mitikus képességgel rendelkezik, mellyel minden ügyét képes megoldani, jogos, megalapozott. Vajon ugyanúgy végzi majd, mint a többi tv-s személyiség: önmaga sztereotípiájaként? Mindenesetre, mélyre kell ásni, sőt, vissza a múltba, s a bonyodalmak kibogozását a szenzációhajhász média árgus lencséi-szemei nem könnyítik meg.
A Scarpetta-faktor újra összehozza New York városában a korábban már megismert szereplőket, jelesül: a rendőrségnek dolgozó Pete Marino nyomozót, a törvényszékipszichológus-szakértő és FBI-profilozó Benton Wesleyt, a törvényszéki számítógépes nyomozásban jártas Lucy Farinellit és Jamie Berger ügyésznőt. A koncepció, hogy a szereplők valamilyen módon és mértékben kapcsolódjanak a megoldandó bűnügyekhez, nem új keletű „trükk”, mindazonáltal kétségtelen, hogy árnyaltabbá, izgalmasabbá teszi a történetet. Amelyhez még egy kis pluszt ad, hogy a nyilvánosság nehezítő körülményként játszik szerepet.
Mindezt a nem olyan régmúltba ágyazta be a szerző: gazdasági világválság, illetve a szeptember 11-i terrortámadás hagyta traumába – tehát realisztikusnak, hihetőnek tekinthető a cselekmény. Amire rásegít a rengeteg tudományos-technikai háttérinformáció, melyek az ügyek megoldásához nélkülözhetetlenek. Ráadásul adott (ismét) egy megoldásra váró bűnügyi rejtély, számos izgalmas és meglepő csavar – kell ennél több egy izgalmas krimivel történő kellemes kikapcsolódáshoz?
