Kazahsztán Magyarország stratégiai partnere a közép-ázsiai térségben – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság negyedik ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Elmondta, hogy a bizottság ülésének napirendjén a gazdasági együttműködés aktuális, kiemelt témakörei szerepeltek, így például a mezőgazdaság és agráripar, az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az innováció, az önkormányzati együttműködés.
A miniszter kiemelte: tavaly Kazahsztán volt Magyarország 3. legnagyobb külkereskedelmi partnere a FÁK országai között, az áruforgalom meghaladta a 261 millió dollárt, 6,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a magyar kivitel 34,3 százalékkal nőtt és 210 millió dollárt ért el.
A kormányközi bizottság ülésén a kazah küldöttséget Jerbolat Doszajev, a Kazah Köztársaság gazdasági és költségvetés-tervezési minisztere vezette, aki egyben a bizottság társelnöke is.A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón a kazah és a magyar miniszter aláírták az ülésről készített jegyzőkönyvet.
Az ülés eredményeként két megállapodást is aláírtak, a növényvédő szerek exportjáról a kazah Astyk Service és a magyar Peters and Burg Kft. képviselői 3,9 millió dollár értékben, illetve együttműködési megállapodás jött létre a Kazah Jogi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem között közös kutatásról és oktatásról. Ennek keretében a két egyetem a jövőben több cserediákot és tanárt fogad, bővíti a kutatási együttműködését és a tudományos információcserét.
Varga Mihály kiemelte: a gazdasági kapcsolatok indokolják, hogy Kazahsztánt Magyarország stratégiai partnerének tekintse a közép-ázsiai térségben. A cél a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok további erősítése, amelyhez intézményes keretet nyújt a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) tevékenysége – fűzte hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a kapcsolatok bővítésének fontos pontja lehet a magyar vállalatok részvétele a kazah mezőgazdaság és feldolgozóipar modernizációjában, a gyógyszer- és egészségipari együttműködés további fejlesztése, a gépjárműgyártás terén Magyarországon felhalmozott tudás és technológia exportja és a turizmus élénkítése is. Elmondta, hogy a magyar vállalatok az itt rendelkezésre álló korszerű technológiák, tapasztalatok alapján alkalmasak és készek részt venni a kazah gazdaságfejlesztési programok megvalósításában.
Varga Mihály rámutatott: a hazai építőipari vállalkozások a 2017-es asztanai expo előkészítésében, az épületek megtervezésében, kivitelezésében is részt vehetnek, és az expóhoz kötődő városi infrastruktúra-fejlesztésekbe is bekapcsolódhatnak.
Kiemelte: az ülésen a kazah delegációval egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok bővítéséhez szükséges a hatályos kétoldalú légiközlekedési megállapodás korszerűsítése, s mindkét fél szorgalmazza a közvetlen légi járat beindítását Budapest és Asztana között.
Elmondta: Magyarország érdekelt abban, hogy együttműködjék a Kazah Köztársaság által létrehozott, állampolgárainak külföldi gyógykezelését finanszírozó alappal. Egy ilyen együttműködés keretében a magyar egészségügyi intézmények vállalnák a speciális egészségügyi ellátást igénylő kazah betegek szervezett és irányított formában történő ellátását – ismertette a miniszter.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a kormányközi bizottság üdvözli azt a megállapodást, amit várhatóan a keddi kazah miniszterelnöki látogatás során írnak alá arról, miszerint az Eximbank és a Kazagro nemzeti agrár vagyonkezelő holding közös befektetési alapot hoz létre, amely kazahsztáni mezőgazdasági befektetések finanszírozását teszi lehetővé.
(MTI)
