A Kormány reakciója a Norvég Alappal kapcsolatban
A Magyar Kormánynak nem csak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években. A Norvég Alap nem karitatív magánadomány, hanem az Európai Unió illetve Norvégia, Izland és Lichtenstein hivatalos megállapodása arról, hogy utóbbi országok – amelyek nem tagjai az uniónak, de részesülnek a közös piac előnyeiből – miként tudják az EU által nekik biztosított kedvezményekért cserébe az egyes tagországok fejlesztéseit támogatni. E nemzetközi megállapodás szerint ennek a pénznek a jogosultja Magyarország összes állampolgára, tehát közérdek felügyelni, hogy valóban az összes állampolgár érdekében és nem azok egy – politikailag definiálható – csoportja hasznára lettek a források felhasználva.
A Norvég Alap 12 támogatott célterületéből 3 működik az állam hatáskörén kívül, s utóbbiak esetében már korábban felmerült annak a megalapozott gyanúja, hogy a végrehajtói feladatokkal megbízott szervezet, az Ökotárs nem össztársadalmi érdekek, hanem partikuláris politikai célok mentén végzi a támogatások odaítélését. A Magyar Kormány célravezetőnek tartotta volna, ha Norvégia a politikai befolyásoltság észlelésekor lépett volna és figyelembe vette volna a Kormány által megfogalmazott aggályokat, de ez legnagyobb sajnálatunkra nem történt meg.
Így nem maradt más megoldás a helyzet feloldására, mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bevonása. A KEHI tevékenységét jogszabályi szinten meghatározott, átlátható és bárki által megismerhető szabályok szerint végzi. A Norvég Alapok forrásfelhasználásának magyarországi gyakorlatát a KEHI az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján végzi, tehát nem a norvég fél által hivatkozott, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009–2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodások, vagy az azokra irányadó szabályzatok vonatkoznak a vizsgálatra. A Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakáról rendelkező, a finanszírozó államok és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződés X. Cikke kifejezetten előírja Magyarország számára, hogy köteles kezdeményezően fellépni annak érdekében, hogy a legmagasabb fokú átláthatóság, az elszámoltathatóság és költséghatékonyság az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásában érintett minden szinten érvényesüljenek.
A fent idézett jogszabály a KEHI feladatául szabja a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak nemzetközi szerződések alapján nyújtott támogatások és segélyek felhasználásának ellenőrzését is. Ennek az ellenőrzési feladatának keretében jogosult vizsgálni a Hivatal az ilyen támogatásokkal összefüggésben létrejött jogviszonyokat, valamint azon szerződő feleket is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek.
Éppen ezért érthetetlen, miért vonakodik az Ökotárs alávetni magát a vizsgálatnak – csak annak áll érdekében kibújni egy vizsgálat alól, akinek takargatnivalója van. Az pedig az európai gyakorlatban példátlan, hogy egy idegen hatalom nyíltan egy másik ország törvényeinek be nem tartására buzdít. Norvégia éppen ezt teszi, amikor arra utasítja az Ökotársat, hogy tagadja meg a KEHI felé információk kiadását.
A Magyar Kormány annál inkább elkötelezett a KEHI-vizsgálat lefolytatása mellett, minél nagyobb az ellenőrzéssel szembeni ellenállás. Célunk nem csak annak tisztázása, milyen körülmények között és kik jutottak támogatáshoz a Civil Alapból, hanem annak is a végére járunk, hogy miért nem kaptak olyan szervezetek, amelyek minden kritériumnak megfeleltek, és egyetlen hibájukként csupán az volt felróható, hogy ideológiájuk nem a támogatók alapelveivel azonosak.
Csepreghy Nándor
fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár
Miniszterelnökség
