Ezer településen már közel 2,5millió fogyasztót látnak el ívóvízzel az állami tulajdonú regionális vízművek. A társaságok vezérigazgatói áttekintették az integráció óta eltelt 3 év tapasztalatait.
Átláthatóbb rendszer, nagyobb biztonság, több felhasználó
Áttekintették az eddigi integrációs tapasztalatokat az állami tulajdonú regionális vízművek A 2011–ben kezdődött integrációnak köszönhetően mára 350–nel bővült az állami tulajdonú vízművek által ivóvízzel ellátott települések száma, ez többszázezer fogyasztót jelent. Az ellátásbiztonság és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében a vízművek a saját költségükön végzik el az alapvető rekonstrukciós munkákat, az átvett területeken esetenként megdöbbentő állapotokkal találkoztak. Több tízezer lejárt hitelességű mérőt kellett kicserélniük, ezek között volt olyan is, amely 18 éve járt le, ez volt a rekorder.
Néhány nagyobb város átvételén kívül az integrált területek többsége kisebb település, ahol néhány kivételtől eltekintve a korábbi szolgáltatók sok esetben még a legalapvetőbb karbantartási és rekonstrukciós munkálatokat is elhanyagolták, melynek következményeként az átvételkor leromlott műszaki állapotú rendszereket hagytak maguk mögött.
Az ellátásbiztonság, a szolgáltatás színvonalának emelése, valamint az ivóvíz minőségének javítása érdekében ezekben az esetekben az állami tulajdonú társaságok saját költségen végeztek beruházást a hálózati veszteségek csökkentésére, a régi, sok helyen azbesztcement csövek kiváltására, vagy éppen a nem hiteles mérők cseréjére, melyekből sok tízezer darab került átvételre, és amelyek közül a rekorder a 18(!) éve lejárt mérő volt.-mondta el Hajdú Gábor ,a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatója.
A szennyvíztisztító telepeken is hasonlóan rossz műszaki állapotot tapasztaltak a regionális vízművek szakemberei. Ezekben az esetekben is jelentős többletforrás bevonásával a társaságok végezték el soron kívül a biztonságos üzemeltetéshez szükséges munkálatokat, így például a vegyszeradagolók és átemelő szivattyúk javíttatását, vagy az iszapvíztelenítő berendezések karbantartását, a lerakóhelyeken tárolt iszapok ártalommentes elhelyezését.
A települések átvételekor kiderült , hogy sok helyen a vízmérők háromnegyede már lejárt. Az Északdunántúli Vízmű Zrt-nek szembesülnie kellett olyannal is ahol az első feladatuk az volt, hogy létrehozzanak egy ívóvizes telephelyet.
Az ellátásbiztonság mellett az állami szolgáltatók a munkavállalók szociális biztonságát is maximálisan szem előtt tartják, melyet jól mutat az, hogy a társaságok az akvizíciós tevékenységük során sem hajtottak végre létszámcsökkentést, hanem az átvett települések valamennyi közvetlen a víziközmű szolgáltatással foglalkozó dolgozóját munkáltatói jogutódlással foglalkoztatják tovább. A munkavállalók az átvétellel a társaságok kollektív szerződéseinek hatálya alá is kerülnek, így az abban foglalt juttatások is folyósításra kerülnek részükre. A szociális és ellátásbiztonság mellett ugyanakkor a vízmű társaságok fontosnak tartják, hogy a dolgozóik a legjobb képzésben is részesülhessenek.
Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. például 100 munkavállalójának oktatását finanszírozta a sikeresen megvalósított TÁMOP projekten keresztül, mely 5 képzés 117 képzettség megszerzését eredményezte.
A vízművek kivették a részüket az ár – és belvízi védekezésből, azon túl is, hogy ez idő alatt is zavartalan volt a szolgáltatás. A 2013-as tavaszi nagy árvíz idején a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. 21 településen nyújtott segítséget 185 munkavállalójának közvetlen bevonásával, míg a Duna alsóbb szakaszán a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 50 munkavállalója segédkezett mintegy 670 óra készenlétben a havária helyzet elhárításában, az illetékes hatóságokkal együttműködve.
A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. ellátási területének elhelyezkedése okán a belvíz elleni védekezésben működött közre 2013 tavaszán több mint 6300 órában.
A társaságok a lehetséges európai uniós források kihasználásával folyamatosan törekednek az általuk üzemeltetett víziközmű vagyon megőrzésére, fejlesztésére. Az állami vagyon tekintetében is gondos gazdaként járnak el a vízművek. Az Állami Számvevőszék előzetes jelentésében is kitért arra, hogy a társaságok a törvényi visszapótlási kötelezettségüknek eleget tettek, valamint a szükséges adatszolgáltatási, kapcsolattartási és leltározási kötelezettségüket illetően is szabály szerint jártak el a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé, melyet ez utóbbi minden alkalommal el is fogadott.
