A Kolumbusz-affér – meglehetősen hatásvadász cím. Vajon valóban voltak egyéb, gondosan rejtegetett ügyei, motivációi is az Indiába tartó hajóúttal kapcsolatban, mint puszta kereskedelmi cél? A híres amerikai történelmi kalandregényíró Steve Berry szokásához híven egy nagyívű regényt írt meg, mely kellőképpen grandiózus, tekintve, hogy Amerika felfedezésének történetét, valamint a nemzetközi politikai helyzetet rengeti meg alapjaiban – természetesen csak fiktív módon.
Főhős ezúttal Tom Sagan oknyomozó újságíró, akinek zsebében ott lapul egy Pulitzer-díj mint szakmai elismerés. Munkássága során eddig nem egyszer döbbentette meg a világot, annak számos forró helyéről tudósítva – az érdemhez tehát letett már egy s mást az asztalra. Ám elég rizikós terep kényes dolgokba beleártania magát az embernek, aki sok ellenséget is szerezhet így magának. Ezt Sagan sem tudja elkerülni, sőt, annyira, hogy derékba törik karrierje, mikor egy közel-keleti tudósítását egyszerűen hamisítványnak állítják be a nyilvánosság előtt.
Hiába próbál kimászni a csapdából, senki sem hisz neki, s még rosszakarójának kilétéről sincs semmi fogalma. Menthetetlen helyzetében egyetlen megoldásnak életének véget vetését látja. Ám a sors nem ilyen véget szánt neki, így közbeszól – ismét egy ismeretlen személyen keresztül –, s a tettek mezejére lép. Azonban még nagyobb volumenű, bonyolultabb szituációba sikerül „belemásznia”, aminek eredményeként magára vonja a Magellán Osztály figyelmét is, mely szervezetnek dolga az Amerikát kényesen érintő ügyek kezelése.
Óriási titkok, félévezredes félreértések és múltbeli félrevezetések állnak a lelepleződés küszöbén Kolumbusz 1492-es hajóútjával kapcsolatban, ami újraírhatja a történelmet, s új pályára állíthatja a világpolitikai viszonyokat is. Sagan veszélyes vizekre hajózik hát, ahol a mérleg egyik végében az igazság kiderítése, míg a másikban élete kockáztatása áll.
Steve Berry az összeesküvéses kalandtörténetek nagymestere, amit a népszerű Cotton Malone többkötetesre nyújtott sorozata (melynek főszereplője az említett ügyészségi nyomozó) is bizonyít. Ötleteinek tárháza gyakorlatilag kifogyhatatlan, mindig képes valami újdonsággal előrukkolni – igaz, a több ezeréves történelem bőven szolgáltat ehhez alapot. Amerika felfedezésének megkérdőjelezésével ezúttal alighanem sikerült belenyúlnia a „tutiba”.
A Kolumbusz-affréban is gazdagon kidolgozott, átfogó történelmi háttérrel találkozhatunk (Jamaicát, Spanyolországot, Ausztriát és a Közel-Keletet érintve), miközben jól elkülöníthetőek a valós és fiktív elemek, részletek. Mélyre hatóan mutatja be a zsidók szokásait, történelmét és hányattatásait – mindezt anélkül, hogy elidegenítené vagy kényelmetlen helyzetbe hozná a nem vallásos vagy a történelem iránt kevésbé érdeklődőket.
Steve Berry tehát (a tőle jól megszokott módon) egy rendkívül izgalmas, fordulatos, gyorsfolyású, érdekfeszítő regénnyel rukkolt elő, mellyel minden bizonnyal nemcsak a műfaj kedvelőinek, hanem sokan mások tetszését is megnyeri. A végén pedig megjegyzésben, s tisztázásul mellékeli kutatásainak eredményeit, ami igazi csemegévé varázsolja a Kolumbusz-affért.
