Egyre komolyabb problémát okoz Magyarországon a népesség csökkenése, ami nem csak az elöregedés számlájára írható, hanem leginkább arra fogható, hogy lényegesen kevesebb gyermek születik, mint néhány évvel korábban. A KSH legutóbbi adatai szerint 2013-ban összesen nem sokkal több, mint 80 ezer újszülött látta meg a napvilágot az országban, ami már a 2012-es adatok hoz mérten is 2 százalékos visszaesést jelent, a kilencvenes évek átlagához mérten pedig mintegy 20 százalékos különbséget. A népesség fogyása annak köszönhető, hogy ezzel szemben egy évvel ezelőtt több mint 115 ezer ember halt meg az országban, összességében tehát több mint 30 ezer magyarral lett kevesebb a Földön.
Noha az elhangzott adatok önmagukban is elborzasztóak és megdöbbentőek, de a szociális rendszer fenntarthatósága és az egészséges társadalom látszatának fenntartása miatt a születések számának csökkenése okozza a legnagyobb problémát – tudtuk meg Kovácsné Albert Andreától, a budapesti Négy Évszak Óvoda vezetőjétől-, ami már a legalapvetőbb szinteken érezteti hatását, így nem véletlenül zárnak be országszerte – többnyire kihasználatlanságra hivatkozva – szülészetek, bölcsődék és óvodák is. Az adatok azonban azt mutatják, hogy bár hiába kevesebb a gyerek, a kérdéses intézményekre továbbra is szüksége lenne az országnak, különös tekintettel az óvodákra, amelyek számát rendkívüli mértékben ritkította meg az állam az elmúlt évek során, így hiába lett kevesebb a gyerek, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb lett óvodai férőhelyek száma is.
Az óvodások számának drasztikus csökkenése egyébiránt már 10 évvel ezelőtt is komoly problémaként vetődött fel az akkori társadalomban, így a KSH akkori adatai szerint 2003/2004-ben több mint 4000-rel kevesebben jártak óvodában, mint egy évvel korábban. Ez a negatív tendencia pedig sajnálatos módon azóta sem javult, így az elmúlt tíz évben a születések számának csökkenése – ami elsődlegesen szociológiai és társadalmi problémákból gyökeredzik – évről-évre több ezer gyermekkel kevesebb kezdi meg az óvodát. Az elmúlt tíz évben így közel 50 ezerrel kevesebb óvodás gyermek volt Magyarországon, mint a 2002 előtti egy évtizedben. Természetesen a probléma éppen emiatt átterjed az iskolákra is, ahol még inkább érezteti hatását az egyre kevesebb gyermek, ezzel szemben azonban a felsőoktatás még nem érezte meg az utóbbi 10-15, de inkább 20 évben megtapasztalt népességfogyást. Ennek köszönhetően főiskolára és egyetemre továbbra is egyre többen jelentkeznek, de néhány éven belül az egyre kevesebb születés okán ott is súlyos visszaesések várhatók.
Hangsúlyozandó azonban, hogy hiába születik papíron kevesebb gyermek, a hihetetlen méretű óvodabezárásoknak köszönhetően még mindig kevésnek tekinthető az óvodai férőhelyek száma, így gyakran megesik – főként a vidéki kis falvakban és városokban –, hogy egy intézményben, egyetlen óvodapedagógus figyel akár 15-20 gyerekre is, ami nem csak jogszabályellenes, hanem a kicsikre nézve is veszélyes. A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete már 2013-ben is felhívta az emberi erőforrások miniszterének figyelmét arra, hogy a rendszer szinte fenntarthatatlan, hiszen olyan mértékű helyhiány tapasztalható az óvodákban, amelyeknek köszönhetően az óvodapedagógusok nem tudnak kellő odafigyelést tanúsítani a kicsik irányában, így rengetegen úgy kerülnek át általános iskolába, hogy még nem érettek meg a tanulásra.
Az óvodák és az óvodavezetők dolgát is megnehezíti, hogy az egyre-másra bezáró intézmények, valamint egy új jogszabály miatt egyre problémásabbá vált a gyerekek elhelyezése. Hiába születik ugyanis papírforma szerint kevesebb gyerek, 2014 szeptemberétől minden harmadik életévét betöltött kicsinek kötelező óvodába járnia, ami nagyon sok intézményben okoz majd megoldhatatlannak tűnő problémákat. A helyhiány mellett óriási problémát okoz az is, hogy nincs elegendő óvodapedagógus, aki megfelelő foglalkoztatást és odafigyelést tudjon biztosítani a növekvő létszámú g yermekeknek. Éppen ezért a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete szerint a legtöbb óvodavezetőnek trükköznie kell a jogszabály miatt, a túljelentkezés okán tehát vagy elutasítják néhány hároméves jelentkezését, vagy olyan nagycsoportosokat küldenek át általános iskolába, akiket normális körülmények között visszafogtak volna még egy évig.
A legfrissebb felmérések szerint Magyarországon az egyre kevesebb születés ellenére is legalább 20 ezer új óvodai férőhely létesítésére lenne szükség ahhoz, hogy minden gyermek kellő felügyeletet és pedagógiai nevelést kapjon, ezen felül pedig, hogy maradéktalanul ki lehessen szolgálni a 2014 szeptemberétől hatályba lépő új rendeletet. A jogszabályban eleddig egy óvodás gyermekre minden intézményben három négyzetméter jutott, azonban ezt hivatalosan is kettőre csökkentették, ami a valóságban 1-1,5 négyzetméternyi területet jelent minden lurkó számára.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre inkább megnövekedett a magánóvodákat választó szülők száma, és a felmérések azt mutatják, hogy az új jogszabály életbelépését követően ez a szám tovább emelkedik majd. A miértekre nagyon egyszerű válaszolni: jelenleg egyedül a magánóvodák nyújtják azt a pedagógiai és biztonsági szolgáltatást, ami egy óvodás gyermeknek szükséges az egészséges mentális fejlődéshez, illetve ahhoz, hogy az általános iskolában már az első napoktól fogva megállja a helyét. A magánóvodák ugyanis minden esetben csak annyi gyermeket vesznek fel, amennyire éppen kapacitásuk van, így amennyiben egy gyermeket nem éreznek felkészültnek az iskolára – ez a szakszerűbb foglalkoztatás miatt nagyon ritkán történik meg –, akkor nem fogják azért továbbküldeni, mert szükség van a helyre az újonnan érkezők számára. A magánóvodákban tehát gyermekünk megkaphatja azt a nevelést, tanítást, ezen felül pedig tágas és kulturált környezetet, amit egykoron az állami óvodák is nyújtottak.
Forrás: Maganovodabelvaros.hu
