„Street art” kiállítás Miskolcon az egykori Avas Szálló „kirakataiban” Múltidéző képek színesítik péntektől az egykori Avas Szálló földszinti (bedeszkázott) kirakatait. Az egykor szebb napokat megélt épület történetét, hétköznapjait idézi fel az a 26 tabló, amely az 1900-as évek elejétől bezárásáig, 1987-ig villant fel pillanatokat fotókon, képeslapokon, plakátokon, újságcikkeken és hirdetéseken keresztül.
Tavaly ősszel miskolci művészek vittek életet a kétszintes műemléki épület ablakaiba: a Széchenyi utcára néző huszonhat, üresen tátongó emeleti ablakba képzőművészeti alkotások, virágok kerültek. A street art kiállítás keretében, Urbán Tibor kurátor kezdeményezésére, a TPG Csoport tagjai, kortárs képzőművészek játszottak el a „virágos ablak” gondolatával. Az alkotók arra tettek kísérletet, hogy felhívják a figyelmet egy valaha impozáns épület romló állapotára és segítsék a „gyógyulás” folyamatát.
A projekt keretében múltidéző, hangulatkeltő tárlat színesíti tovább a belváros ezen meghatározó épületét. Elsétálva előtte korabeli dokumentumok alapján ismét bepillanthatunk a Korona, majd Kossuth, végül Avas Szállóként megnevezett 19. századi épület elmúlt száz évének életébe. A korabeli dokumentumokat a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria bocsátotta rendelkezésre.
Felhívás
Az Avas Szállónak története, múltja van. Több mint száz évről mesél és több mint száz évről mesélhetnek mindazok, akik jártak benne, hosszabb, rövidebb időt töltve el falai között. Ki munkával, ki szórakozással. Élményekkel, emlékekkel, történetekkel gazdagodott az, aki megfordult itt. Részben ezt idézi fel az új street art tárlat, a Szálló képekben, dokumentumokban megőrződött történetének bemutatásával. Ennél azonban jóval több rejlik az Avas Szálló falai mögött.
Mindenkinek van emléke, képe, története, és aki szeretné tovább folytatni az emlékezés ezen sorát, kérjük, keresse meg a Miskolci Galériát. Várunk olyan fotókat, amelyek az épület egykori eseményein keresztül megörökítették a pillanatokat, emlékeket és magát a Szállót. És várunk olyan történeteket, amelyek az épületről, az itt megélt élményekről mesélnek, hogy létrejöhessen a kiállítás folytatása vagy épp egy könyv. Őrizzük meg ezen impozáns, értékes épületünket és segítsük együtt újjászületését.
Amennyiben szívesen hozzájárulna képekkel, emlékekkel, vagy épp korabeli dokumentumokkal ezen kezdeményezéshez, kérjük keresse a Miskolci Galéria munkatársát, Hajdú Ildikót (Herman Ottó Múzeum – Petró-ház /Miskolc, Hunyadi u. 12./, hétfőtől csütörtökig 10 és 15 óra között)
Avas Szálló
Miskolc legrégibb középületei közé tartozik az Avas Szálloda. 1894-ben Adler Károly tervei alapján épült, helyén azonban már a 17-18. században is fogadó állt. A korábbi Korona Szálloda, amelyet legutoljára 1870-ben újítottak fel, ekkora már kicsinek, elavultnak bizonyult, a korszak igényeit nem tudta megfelelően kielégíteni. Elbontása utáni évben pedig már fel is épült a mai szálloda, eklektikus, historizáló neobarokk stílusban.
Belső tereit gazdagon díszítették. A falakat és a mennyezetet aranyozott gipsz stukkók borították, s a híres Fehér-teremben egykor díszes, korinthoszi akantuszleveles fejezettel ellátott, kör alakú acél-pillérek tartották a mennyezetet. Ezen első emeleti nagyteremben rendezték a híres bálokat, estélyeket, nagy rendezvényeket. A szállodában az emeletekre vezető lépcsőt, akárcsak az utcafronti homlokzat erkélyeit míves kovácsoltvas korlát díszítette. Az épület középső erkélye fölötti oromdíszben került elhelyezésre Miskolc város színezett címere. Homlokzatán, a tető alatt, előre gyártott, egyedi kerámia díszek voltak láthatók. A szálloda kétemeletes épülettömbjei egy zárt udvart, kis kertet vettek körül, amely a város meghatározó közösségi színtere volt közel 100 éven keresztül.
A szálloda egyik legismertebb üzemeltetője Böczögő József volt. 1938-ig, 30 éven keresztül országos hírű szállodát és konyhát működtetett itt. Hírneve jelentősen hozzájárult a város idegenforgalmának fellendítéséhez. Böczögő „olyan fényes ünnepi lakomát tudott rendezni a Koronán, mint Budapesten a Duna-parti nagy szállodákban” – írták róla a korabeli sajtóban. S hogy a szálló hírnevét tovább emelje, 1927 és 1938 között Bloch Alfréd ás Stimm Lajos miskolci építészek tervei alapján, felújította és tovább bővítette azt. Ekkor alakult ki a ma is látható kettős bejárat a Széchenyi utcán. A bejárat bal oldalán nyílt a söntés és a kávéház, jobb oldalán a szálloda halljába lehetett belépni, ahol a portásszoba és telefonfülkék sorakoztak.
A szállodát a II. világháború után államosították és nevét Kossuth Szállóra változtatták egy rövid időre. A politikai megítélés azonban nem tartotta helyesnek, hogy Kossuth nevét egy vendéglátó-ipari üzemegység használja, ezért 1953-ban azt Avas Szállóra változtatták és egészen 1987-ig működött tovább. Kossuthra már csak az épületben helyet kapó mozi emlékeztetett, amely bezárásáig viselte nevét. Két, több mint száz fős, mozitermével a ’60-’70-es évek kulturális életének, szórakozási lehetőségeinek egyik fontos helyszíne volt. Tovább élt a Szálló bezárása után is, egészen 2008-ig, a felújítások megkezdéséig.
De addig is, amíg a felújítások nem folytatódnak, a kultúra és a művészet próbál új hangulatot, arculatot adni neki. Miskolci művészek munkáival színesedik és éled az épület. Az ablakokban „megjelennek a virágok” a művészek által újragondolt formában, 26 ablakban 26 festménnyel.
(Hajdú Ildikó)
