A visegrádi együttműködés (V4) fontosabb ma, mint e négy ország európai uniós csatlakozása előtt volt, holott annak idején még felvetődött a kérdés, hogy mi lesz vele 2004 után – mondta Martonyi János külügyminiszter a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián 2014. április 28-án.
A tárcavezető kiemelte: minden együttműködést az eredmények legitimálnak, és a V4 – a nehézségek ellenére is – igen figyelemre méltó eredményeket ért el. A V4 sikerének egyik titka a miniszter szerint, hogy ellenállt a kísértésnek, és nem engedett be újabb országokat a csoportba, valamint nem hozott létre külön intézményeket az együttműködés megvalósítására.
Martonyi János azt mondta, elsősorban ünnepelni kell az EU-csatlakozás évfordulóján, hiszen alapvetően mindenki elégedett lehet az elmúlt tíz évben elért eredményekkel az esetleges kudarcok ellenére is. Európa újraegyesítése azonban nincs befejezve, ezt folytatni kell – tette hozzá.
Közép-Európa definiálásával kapcsolatban úgy vélte, hogy Václav Hável megfogalmazása helytálló, amely szerint kulturális, szellemi jelenségről van szó, és ez mára gazdasági és politikai valósággá vált. Az 1990-es évek elején még a legoptimistábbak sem remélték, hogy ilyen nagy fejlődést ér el, ilyen nagy siker lesz a visegrádi együttműködés – emelte ki.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy a visegrádi országok szerepe, felelőssége egyre nő. Az ukrajnai orosz fegyveres erőszak miatt nem tudni, mi történik a következő napokban, hónapokban, években, és a V4 ebben a kérdésben is fontos szerepet tölt be, a visegrádi harccsoport létrehozása ezért is lényeges – közölte.
Martonyi János a beszéde után a lengyel és a szlovák kollégájával folytatott beszélgetésen – amelyen a cseh külügyminiszter nem tudott részt venni – kiemelte, az EU-tagság kedvező hatással van a visegrádi országok egymás közötti kapcsolataira, ez már sok esetben bebizonyosodott. A visegrádi együttműködés talán még ennél is kedvezőbb hatással jár a kétoldalú kapcsolatokra – fűzte hozzá.
Martonyi János arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások alapján a magyarok a legtöbb kérdésben az uniós átlag feletti arányban képviselnek proeurópai álláspontot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne EU-szkepticizmus az országban – jegyezte meg.
Mint mondta, az európai parlamenti választás kampányában van egy olyan párt, amely az EU-tagságról referendumot tartana, de az elmúlt időben annak is sokat puhult az álláspontja. Talán ez is azt bizonyítja, hogy a magyarok megértik a tagság előnyeit – vélekedett.
A beszélgetésen Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is kitért arra, hogy az EU-tagság segíti a visegrádi országok egymás közötti kapcsolatainak építését, ugyanis európai módon kell rendezniük az esetleges vitáikat. De csak nagyon kevés kérdésben vannak eltérő állásponton – tette hozzá.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a szlovák politikus kijelentette: Oroszországot nem lehet elszigetelni, ahogyan az ország sem szigetelheti el magát, ahhoz túlságosan fontos szereplője a nemzetközi kapcsolatoknak. Miroslav Lajcák azt mondta, nem híve a szankcióknak, de kérdéses, hogy milyen más lehetőségük lehet az országoknak ebben a helyzetben. Tárgyalással mindenesetre jobb eredményt lehet elérni – vélte.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hangoztatta: elképzelhető, hogy Ukrajnának előnyére válna a decentralizáció, amelyet Oroszország követel, de erről Kijevnek kell döntenie. Mindazonáltal Kelet-Ukrajnában biztosan nem szorítják háttérbe az orosz nyelvet, hiszen azt ott mindenki beszéli, arrafelé éppen hogy az ukrán nyelv szenvedhet hátrányt – magyarázta.
Martonyi János azt mondta, hogy az új ukrán vezetőség részéről komoly hiba volt a létező ukrán nyelvtörvény hatályon kívül helyezése. Kijevnek toleránsnak kell lennie az ország minden kisebbségével – közölte.
(MTI/Külügyminisztérium)
