2025. 05. 10. szombat

Ármin, Pálma

1 EUR 405 HUF
1 GBP 478 HUF
Kezdőlap » Hírek » Hírek » Kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a Kalmár-jelentés
royal_magazin_PNG

Kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a Kalmár-jelentés

A külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a közelmúltban elfogadott Kalmár-jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén. Németh Zsolt erről április 24-i budapesti sajtótájékoztatón beszélt. Kiemelte: az ET felszólítja az összes tagállamát, hogy a területi autonómia-megoldásokat ültessék át a gyakorlatba.

 A dokumentum ezentúl utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére, és olyan a magyar diplomácia számára is kulcsfontosságú elvárásokat fogalmaz meg mint a hivatalos nyelvhasználat, a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása. A parlamenti államtitkár szerint a jelentésnek nagyon komoly aktualitást ad az ukrán-orosz konfliktus, és az egyértelműen állást foglal amellett: az erőszakos elszakadási, elszakítási, egyesítési törekvések gyengítik a stabilitást. Az ET jelentése és a magyar diplomácia is arra törekszik, hogy decentralizációval és autonómia-megoldásokkal növeljék a stabilitást – hangsúlyozta az államtitkár.

 

Németh Zsolt azt mondta: alapvető kérdés, hogy Európában és azon belül Közép-Kelet Európában az instabilitást növelő elszakadási törekvések lesznek a meghatározóak, vagy a stabilitást növelő decentralizáció és autonómia-megoldások.

 

A parlamenti államtitkár kiemelte: a Kalmár-jelentésnek komoly előzményei vannak. Ezek között említette az 1993-ban elfogadott ET-ajánlást, és a 2003-ban jóváhagyott Gross-jelentést. Aláhúzta: a mostani jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén. Az ET a nemzetközi kisebbségvédelem motorja, ezt a szerepét erősítette meg a dokumentum jóváhagyásával. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy a parlamenti diplomáciának van mozgástere, és számunkra az, hogy pont egy olyan szervezet jár el a témában, amely a szomszédos országokat is a soraiban tudhatja, különösen fontos a hatékony kisebbségvédelem szempontjából.

 

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta: a jelentéssel újra fókuszba tudták állítani a kisebbségvédelem kérdését. Nagyon fontos, hogy a szomszédos országok magyar közösségei által szorgalmazott törekvések mögött legyen a nemzetközi jogban is megfogalmazott támogatás. A dokumentum olyan szempontokat rögzít, amelyeket a külhoni magyar közösségek is a középpontba állítanak – mutatott rá a helyettes államtitkár.

 

A jelentés összeállítója, a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc elmondta: 2003 óta „leült” a kisebbségvédelem kérdése, és az ET is csak „hébe-hóba” foglalkozott a témával. Az erdélyi származású politikus rámutatott: ezekre a kérdésekre nem akkor kell rátérni, amikor már robbannak. 2012-ben, miután több konzultációt folytatott, – többek között Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével –  úgy gondolták, kezdeményezik: készüljön átfogó jelentés – idézte fel az előzményeket.

 

A dokumentum a régiók átszervezésével kapcsolatban rögzíti, hogy a történelmi régiókat figyelembe kell venni a gazdasági érvektől függetlenül – emelte ki, kitért továbbá az identitáshoz való jog védelmével összefüggő passzusokra, illetve a hivatalos nyelvhasználatra is. A magyar tapasztalatok kivihetők Európa színpadára, amely fogékony is arra – összegzett a kormánypárti politikus, aki szerint az tud fejlődést, prosperitást biztosítani minden nemzet számára, ha az adott kisebbségekkel összefüggő kérdéseket rendezik. Kalmár Ferenc fontosnak tartotta, hogy a jelentésnek folytatása legyen, kitérve a kisebbségek múltjára, és szerinte pontosan fel kell mérni azt is: milyen elvárásaik vannak.

 

Az április 8-án elfogadott dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET közgyűlése felszólította a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.

 

(MTI/Külügyminisztérium)

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

NAV: Egy kulcs kálváriája
Zárjegy nélküli cigaretta, csaknem húsz kilogramm fogyasztási dohány és ismeretlen eredetű alkohol került elő egy vendéglátóhely zárt ajtója mögül. Az…

Facebook

Időjárás

Hirdetés

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp

Hirdetés
Hirdetés
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, ha visszatér a webhelyünkre, és segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei. Köszönjük, ha lehetővé teszi számunkra ezen cookie-k használatát!