A Föld napja: Közép-Európa az egyik legveszélyeztetettebb térség – új biztosítási megoldások enyhíthetik a helyzetet
Jelentősen megnő az árvízkockázat Európában a következő évtizedekben a globális hőmérsékletnövekedés következtében. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése szerint az észak- és közép-európai országok lakosságát érintheti majd legsúlyosabban a probléma. Az időjárás szélsőségessé válása már hazánkban is érzékelhető, amit a biztosítótársaságok káradatai is alátámasztanak. A Biztosító például a tavalyi évben 10 ezerrel több, szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett káresetet regisztrált az előző évhez képest. Az időjárás és az emberi tevékenység okozta környezeti károkra a biztosítók új termékek kidolgozásával reagálnak, melyek enyhíthetik a lakosság és a vállalatok kiszolgáltatottságát. A Föld napja kapcsán a Biztosító összegyűjtötte, mely kockázatok nőhetnek leginkább a következő évtizedben, és milyen válaszai vannak erre a társaságnak.
A következő évtizedekben 0,3-4,8 Celsius fokkal emelkedhet a globális hőmérséklet, a tengerek szintje pedig akár 82 centiméterrel is nőhet 2100-ig a nemrégiben publikált „Éghajlatváltozás 2014: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség” című jelentés szerint. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szakértői szerint a 2080-as évekre akár 400 ezerrel több ember eshet árvizek áldozatául Európában, elsősorban az északi és a közép-európai térségekben. Az emelkedő átlaghőmérséklet már most is komoly gondokat okoz a kontinensen. A jelentés szerint a növekvő árvízkockázat károsítja az állat- és növényvilágot, stagnáló búza-terméshozamot okoz, és az erdős területek visszaszorulásával is jár.
A mezőgazdaság mellett ugyanakkor más ágazatokat is kedvezőtlenül érint az éghajlatváltozás. Főként az egészségügyre, az energiatermelésre és -felhasználásra, a közlekedésre és a turizmusra van negatív hatással, de a munkatermelékenység és az épített környezet esetében is problémákat okoz. Ráadásul az emberi egészséget sem kíméli az átlaghőmérséklet növekedése: a huzamosabb ideig tartó hőhullámok, illetve a fertőző betegségek terjedése révén okozhat gondot.
A klímaváltozás kockázatait számos eszközzel igyekeznek csökkenteni világszerte. Többek között a biztosítótársaságok is igyekeznek reagálni a változásokra új szolgáltatások kialakításával, melyeket igénybe véve ügyfeleik csökkenthetik a szélsőséges időjárásnak való kiszolgáltatottságukat. „A Biztosítónál a Viharjelző szolgáltatásunkat például minden lakás- és gépjármű-biztosítással rendelkező, e-kommunikációt engedélyező ügyfelünknek díjmentesen biztosítjuk, jelenleg SMS-ben, hamarosan azonban okostelefonos alkalmazás formájában. Ennek lényege, hogy a veszélyjelzést személyre szabottan, az esemény bekövetkezte előtt 1-2 órával, kármegelőzési tanáccsal kiegészítve küldjük el ügyfeleinknek. Azt gondolom, hogy ezzel évente több száz esetben tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy elkerülhető káresetek bekövetkezzenek” – mondta el Hajas Gábor, a Biztosító vagyonbiztosítási igazgatója.
A Magyarországon is gyakorivá váló szélsőséges időjárási helyzetek a veszélyjelzés mellett az egyre pontosabb és gyorsabb kárfelmérést is elengedhetetlenné teszik. Ezt segíti elő a Biztosító Dinamikus Időjárási Archívuma. A rendszeren keresztül a magyarországi településekről napra pontosan, irányítószám alapján lehet lekérdezni többféle olyan időjárási adatot, mint például a szélerősség, a csapadék mennyisége és intenzitása, a jégverés vagy villámcsapás. A legkorszerűbb technológiát – másodperces szélmérőket, villámlokációs hálózatot és időjárási radarokat – használja a cég partnere a pontos adatszolgáltatás céljából, a jövőben pedig akár már egy-egy objektum szintjén is lehetőség lehet az adatgyűjtésre. További előnye a rendszernek, hogy az adatok automatikusan megjelennek a káradatok között, ezzel is gyorsabbá téve az ügyintézést.
Az új típusú eszközökre és megoldásokra szükség is van hazánkban, hiszen az időjárás szélsőségessé válását a biztosítókhoz érkező kárbejelentések növekvő számán is jól érzékelhetjük. A tavalyi év során a Biztosító például nagyjából 6 milliárd forintnyi kártérítést fizetett ügyfeleinek a szélsőséges időjárás miatt keletkezett károkra. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban az előző évhez képest 10 ezerrel több árvíz, fagy, jégverés, hónyomás vagy vihar okozta káresetet regisztrált a biztosító, és 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget fizetett ki ilyen típusú károkra. A 2013 első felében bekövetkező szélsőséges fagy, havazás, jégverés következtében csaknem 1,3 milliárd forintnyi mezőgazdasági kár keletkezett, másfélszer annyi, mint az előző években.
Természetesen az extrém időjárástól függetlenül is keletkezhetnek környezeti károk, és a biztosító ezekre is nyújt védelmet. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás keretében például a biztosító fedezetet nyújt, ha a biztosított előre nem látható módon környezetszennyezést okoz, és emiatt kártérítési kötelezettsége keletkezik. Ha például egy vállalat udvarán felborul egy olajos hordó és belefolyik a gyár mellett futó patakba, megszennyezve az ivóvízkészletet, vagy egy veszélyes anyagot szállító kamion felborul és talajcsere válik szükségessé, mindez milliárdos károkat is okozhat. Súlyosabb esetekben a helyreállítás költségeit az adott cég csődjét is jelentheti. Az ilyen helyzetekben jelent komoly segítséget, ha környezetszennyezési felelősségbiztosítással rendelkezik az adott vállalat.
