A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2014. évi konjunktúrajelentése szerint javult a befektetők véleménye a magyar gazdaságról, az előző évekhez képest a vállalatok kedvezőbben ítélik meg mind a gazdasági helyzetet, mind az üzleti környezet alakulását – mondta Dale A. Martin, a kamara elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A DUIHK immár 20. alkalommal készítette el konjunktúrajelentését, a magyarországi felmérésben idén 194 cég vett részt, ezek 60 százaléka volt német vállalat – mondta el Dale A. Martin.
A kamara az idén 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon.
Kifejtette: az idei konjunktúrafelmérés pozitívabb képet ad, mint az egy évvel korábbi, és reméli, hogy a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán marad. Ezt mutatja a nemzetgazdasági miniszter szerint a szerdán publikált, kedvező építőipari adat is, amelyből látszik, hogy a magánberuházások is jelentősen bővültek idén februárban. Örömteli, hogy beruházási oldalról is van növekedési tere a magyar gazdaságnak, ami foglalkoztatás-bővülést hoz majd – mondta.
Németország továbbra is Magyarország elsőszámú külföldi befektetői partnere, a teljes magyar befektetési állomány csaknem 30 százaléka származik Németországból, és kedvező, hogy az Európai Bizottság és a hitelminősítők után az idei konjunktúra-jelentés alapján a befektetők is úgy látják, hogy javultak a gazdasági kilátások – fűzte hozzá.
Kiemelte: a 2013-as 73-ról 75 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek ismét Magyarországon fektetnének be, és 29 százalék jelezte, bővíteni kívánja a foglalkoztatottak létszámát, sőt a feldolgozóiparban 43 százalék tervez létszámbővítést. Bízik benne, hogy ez tovább segíti a munkanélküliség csökkenését, és az állástalanok száma 300 ezer alá esik – mondta a miniszter.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Németországba irányuló magyar export 2013-ban 5,5 százalékkal 21 milliárd euróra nőtt, az import pedig 3 százalékkal emelkedett; mindkét adat meghaladja a tavalyi átlagos kivitel- és behozatal-bővülést – emelte ki Varga Mihály
Dale A. Martin az eredményekről elmondta: a DUIHK befektetőihangulat-indexe (BHI) 2014-ben ismét javult, értéke, egy +100-tól -100-ig terjedő skálán plusz 12-re emelkedett, ami a legmagasabb 2011 óta. Magyarország ezzel a 9. helyen, a középmezőnyben van a régiós országok között, és bár javuló a tendencia, korábbi éllovas szerepét még nem tudta visszaszerezni – mondta.
Hozzáfűzte: a felmérésben elsősorban a német befektetőket kérdezik, de több éve más európai kamarák is részt vesznek benne, így az idei megkérdezettek ötöde nem német hátterű vállalat és vannak magyar cégek is, vagyis az eredmények meglehetősen reprezentatív képet adnak a magyar gazdaságról.
Dale A. Martin elmondta: bár javult a gazdasági helyzet megítélése, kiszámíthatóságban, jogbiztonságban és a bürokrácia tekintetében még látnak hiányosságokat, illetve a közbeszerzések, valamint a gazdaság átláthatósága területén is vannak tennivalók. A befektetői elégedettség megfelel a régiós átlagnak, sőt a munkajog, az infrastruktúra, a szakképzés területén meg is haladja azt – hangsúlyozta az elnök.
Kiemelte, a német és külföldi beruházók többsége változatlanul a magyarországi tevékenység mellett teszi le a voksát, négy vállalatból három ismét ide hozná beruházását.
Megemlítette, hogy a DUIHK is bővíti budapesti székházát, ami jelzi, ők is bíznak a jövőben.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője elmondta: a magyar nemzetgazdaság helyzetét a 2013-as 4 százalék után 2014-ben már a megkérdezettek 11 százaléka ítélte jónak, ezzel Magyarország hozza a régiós átlagot. A nemzetgazdaságban javulást 35 százalék vár Magyarországon a korábbi 22 százalékkal szemben, ezzel Magyarország a hatodik helyen áll a vizsgált régiós országok között. Saját üzleti helyzete tekintetében a megkérdezett vállalatok 42 százaléka vár javulást, ami szintén jobb a 2013-as 24 százalékos eredménynél, de alatta marad a régiós átlagnak.
A szakértő elmondta: a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával a vállalatok mintegy tizede volt elégedett vagy nagyon elégedett, ez javulás 2013-hoz képest, azonban 33 százalék elégedetlen, 36 százalék pedig nagyon elégedetlen volt ezzel. A jogbiztonsággal a tavalyinál többen, 17 százalék elégedett vagy nagyon elégedett, ezzel a régióban relatíve elöl van Magyarország.
Dirk Wölfer kifejtette, hogy az adóterhek megítélésénél kissé nőtt az elégedett cégek aránya, emellett mind a munkajog rugalmasságáról, mind a munkaerőköltségről és a dolgozók képzettségéről jó véleménnyel vannak a cégek. Varga Mihály kedvezőnek nevezte, hogy a munkajogi reformot pozitívan értékelik a befektetők, valamint hogy sikeres az új, duális szakképzési modell, illetve hogy jónak értékelték a cégek a magyarországi infrastruktúrát, a partnerek elérhetőségét, valamint a kutatás-fejlesztés feltételrendszerét, és a magyar beszállítói hálózatot.
Varga Mihály elmondta: igyekeznek figyelembe venni az elvárásokat és a megfogalmazott kritikákat, és továbbra is törekednek a bürokrácia csökkentésére, a szabályozási és intézményi környezet javítására. Elmondta azt is, hogy a nagy átalakítások lezárásával egyre kedvezőbb visszajelzéseket kapnak a kiszámíthatóságról, és megjegyezte, hogy az adótörvényekben sem készül a kormány nagy változtatásra.
(MTI, Nemzetgazdasági Minisztérium)
