STARY SMOKOVEC: 2014.MÁRCIUS HÓ
Úton a GRAND HOTELHEZ
Írta: Kiss László
www.kisshajos.hu
www.royalmagazin.hu
„UTAZÁS” rovat!
Megérkeztek a gólyák téli pihenőjükből, a meleg Afrikából, tiszacsegei megszokott fészkükbe.
Ez már a nyár közeledtét jelenti számunkra is. Én is vágyakozom már a Tisza parti üdülőfaluba, nyári lakhelyemre a Muskátli utcába.
Szívem csücskében évtizedek óta lakozó Magas Tátra most is előbújt rejtek helyéről, s hívogató hangjának nem lehetett ellenállni. A kanyargó szőke Tisza előtt meg kellett látogatni a mindig más arcát mutató, izgalmas, látványokat ígérő hegycsúcsokat.
Stary Smokovec, GRAND HOTEL
Rozsnyó – Poprád útvonalon repített fel minket 1010 méter magasra hűséges SUZUKI-m. Kedves úti társam, Kathleen fejében pattant ki a régóta dédelgetett gondolat, hogy szeretne eljutni a magas hegycsúcsokhoz, a Kárpát hegység azon szeletéhez, amely legközelebb áll a magyar szívekhez. Sokszor utaztunk már együtt a világ különböző tájaira, de ez a néhány száz kilométeres út a saját kocsival, mégis csak több élményt ígért már előzetesen is. Napfényes időben, tavaszias melegben róttuk a kilométereket, s szívtuk magunkba a tiszta, egészséges, tátrai levegőt.
VISOKY TATRY
Megérkeztünk
Csúcsok elött
Leparkoltunk
Pihenő a hotelben
Kitekintés a magyar hon felé teraszunkról
Ízletes vacsora
Remek munkát végez a shéf, akinek nemzetközi tapasztalata van, s már több kitüntetés birtokosa. A pincérek udvariasak, figyelmesek, egy részük magyarul is beszél, de többen beszélik az angol, illetve német nyelvet. Szükség is van rá, hiszen többen érkeznek Cseh-, Lengyel-, Német országból.
Francia és amerikai vendégek is megfordulnak a hotelben, sajnos a magyarok egyre kevesebben! Volt időszak, amikor a magyarok nagy előszeretettel jártak ÓTÁTRA- FÜREDRE.
A tiszta, hegyi levegő miatt sok, tbc-s beteg megengedhette magának, hogy itt kapja vissza egészségét. Ma már inkább csak a sízni szerető sportolók járnak ide téli időszak- ban Magyarországról, de ők is egyre többen választják Ausztriát. A négy csillagos szálloda minden kényelmet megad vendégeinek. A wellness részleg is kifogástalan. A Sinatra bárban kellemes élő zene fogadja a fiatalságot, akik között, szemmel láthatóan mi voltunk – az évszámainkat illetően – a legkoro- sabbak.
A remekül játszó szaxafonost a zongora kísérettel, órákig elhallgattam volna. Jellemző a közönségre a fiatalság, gyermekes családok, akik látszólag jó körülmények között élnek, amit a parkolókban látott nagyon elegáns, drága kocsik is bizonyítanak. Nem mondható el ugyanez viszont a megjelenésükre, öltözködésükre. Irigylésre méltó viszont a természet szeretetük, a sportos életvitel. Sokan járják a hegyen kijelölt útvonalakat praktikus felszerelésekkel, a kis hátizsákjukkal, de még mindig több fiatalt láttunk sí felszerelés- sekkel, annak ellenére, hogy már csak a veszélyesebbnek tűnő, magasabb csúcsokon lehet síelésre alkalmas hó.
Természetesen nem hagyhattuk ki a Csorba tó – Strbske Pleso – meg- látogatását sem! Ezért tovább emelkedtünk 1346 méterre a tengerszint felett. Itt is megcsodálhattuk a napfényben csillogó hegycsúcsot, alattunk a 20 méter mély víz!
Panoráma hotel Csorba Tó/ Csorba Tónál
Fájó szívvel búcsúztunk a csodálatos havas csúcsoktól, de minket mindig haza vár a mi szeretett hazánk, féltve őrzött otthonunk.
A kanyargós szerpentineken lefelé gurulva azért még úgy döntöttünk, hogy bekukkantunk egy régi szép magyar kastélyba. Betléren át vezetett az utunk, ezért az Andrássy kastélyt nem hagy- hattuk ki.
Kristály tiszta patak mellett vezet az út a kastélyig. A patak mindkét partján út vezet a 70 hektárnyi szépen karban tartott parkig. A gyorsan csordogáló patak által vert hullámok hangja mellett csak a madarak csiripelését hallottuk. Semmi közlekedés, semmi forgalom, semmi zaj. Így módunk volt gyönyörködni a színes, illatos ibolyák kavalkádjá- ban. Meg is tettük. Sajnos, a múzeumot zárva találtuk, azért leparkoltunk.
Andrássy Kastély
Vaslépcső a teraszhoz
Ez már nem fog többet lőni
Szomorú emlékeim fűződnek e kastélyhoz! Néhány évtizeddel ezelőtt – amikor be lehetett jutni – elkeserítő volt a látvány! Elhanyagolt állapot, pókháló fedett mindent! Nem gondozták! Ugyan ilyen szomorú emlékeim fűződnek ROZSNYÓ – hoz is. Ezért most meg sem álltunk az öt kilométerre fekvő városban. Inkább elrobogtunk Kazincbarcikáig, ahol elegáns étteremben finom vacsorát készítettek számunkra.
Most már következhet: TISZACSEGE!
