A kormány európai uniós forrás bevonásával 6,75 milliárd forintot fordít a kutatók és a felsőoktatásban dolgozók támogatására a Nemzeti Kiválóság Programban – mondta Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Budapesten. Az államtitkár A tehetség a jövőnk című tudományos konferencián kiemelte: meg kell becsülni Magyarország kiválóságait, a jó állam pedig ahhoz is hozzájárul, hogy a tehetséges kutatók és hallgatók az ország nemzetgazdasága szempontjából is eredményesen tevékenykedjenek.
Az államtitkár rámutatott: folyamatos munkát jelent a tehetséggondozás, a Nemzeti Kiválóság Programban résztvevő kiválóságok pedig arra vállalkoznak, hogy a minőségi fejlődést célzó egyetemeken hasznosítható munkát végezzenek.
Megemlítette: a kutatás jövőbe tekintést is igényel, eredményei pedig az egész közösség javára vannak. Utalt arra is, hogy az életpálya minden szakaszában szeretnének támogatást nyújtani ezzel a programmal.
Tőkéczki László egyetemi docens, a Magyary Zoltán Kuratórium elnöke arról beszélt, hogy „a tehetség Magyarország jövője”, a program anyagi támogatásával pedig lehetőség nyílik a külföldön dolgozó kutatók hazahívására, illetve hosszú távon itthon lehet tartani a tehetségeket.
Megemlítette, hogy a program keretében hiánypótló ösztöndíjrendszer épült ki, amelynek célja, hogy nemzetközi színvonalú támogatást nyújtsanak a hallgatóknak és a kutató-oktatóknak, s ezzel „példaértékű mintát biztosítanak a kiválóság elismerésére”.
Kitért arra is, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek és a gazdasági szektor közötti kapcsolatok serkentése is fontos, valamint az, hogy a hazai és a határon túli kutatók, illetve oktatók szakmai kapcsolatait erősítsék.
Megjegyezte, a rendelkezésre álló összegből 58 pályázatot írtak ki, az 5319 beérkezett pályamunkából 4810 volt érvényes és 1861 nyert. Az ösztöndíjak 2-24 hónapra szólnak, havi összegük pedig 100 ezer és egymillió forint között mozog.
A nyertesek 6 százaléka agrártudománnyal, 18 százaléka orvostudománnyal, 16 százaléka társadalomtudománnyal, 36 százaléka természettudománnyal, 11-11 százaléka bölcsészettudománnyal, illetve műszaki tudománnyal, 1-1 százaléka pedig hittudománnyal és művészettel foglalkozik – sorolta.
Ismertetése szerint a sikeres pályázók 17 százaléka 25 év alatti, 44 százaléka 26 és 30 év közötti, 31 százaléka 31 és 40 év közötti, 8 százaléka pedig 40 év feletti volt. A sikeres pályázók közül a legtöbben a Debreceni Egyetemről kerültek ki, ezután pedig a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem következik ebből a szempontból – állapította meg.
(MTI)
