Az európai parlamenti választások kapcsán elkészítette javaslatait a BUSINESSEUROPE, a 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő brüsszeli szervezet, – melynek hazai tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A javaslatok alapvetően pozitív képet festenek az elkövetkező 5 évben globálisan növekvő európai versenyképességről. A BUSINESSEUROPE által kitűzött célok megvalósulásával 2019-ig az uniós tagállamok GDP-je akár átlagosan 5%-os növekedést is elérhet, ami nagyságrendileg 1,250 euró többletet jelent minden európai állampolgárnak egy évben. Európa tehát visszaszerezheti vezető pozícióját a nemzetközi gazdaságban, amennyiben a várt reformok megvalósulnak.
A BUSINESSEUROPE évenként kiadott gazdasági jelentése, a Reform Barometer szerint idén az Európai Bizottság által javasolt reformoknak mindössze 23%-át hajtották végre a tagállamok, ami jelentősen csökkentheti az EU versenyképességét. Az EU globális teljesítményét vizsgáló jelentés alapján idén az EU teljes adóterhe 50%-kal több, mint az Egyesült Államoké, és 30%-kal magasabb, mint Japáné. Eközben az átlagos adóék az alacsony jövedelmű dolgozók körében 40%-kal magasabb, mint az említett két országban. Egyre csökken a K+F beruházások mértéke és az EU részesedése a nemzetközi szabadalmi bejelentésekből. A vállalkozások indításának adminisztratív követelményei ugyanakkor háromszor annyi terhet jelentenek az EU-ban, mint a konkurens fejlett gazdaságokban.
Három nehéz év után most fordulóponthoz érhetett Európa. A BUSINESSEUROPE szerint amennyiben a következő változások 2019-ig végrehajtásra kerülnek, van kilátás a növekedésre:
Erős Európa: A pozitív változásokhoz a következő években elengedhetetlen az energia árak versenyképessé tétele. Ehhez kiegyensúlyozott versenyre van szükség versenytársakkal valamint egyensúlyba kell hozni a termelést és a versenyt. A reális és végrehajtható klímapolitikai célokkal összhangba kell állítani az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló célokat.
Innovatív Európa: Egy innovatív Európa megteremtéséhez az Európai Unió kutatásra fordított befektetése el kell, hogy érje a GDP 3%-át. Ezen kívül az EU-nak az élen kell járnia a digitális forradalomban, mivel ez alapvetően átalakítja a gyártási és szolgáltatói ágazatot. A globális innováció magával hozza a termelékenységet, a növekedést és a munkahelyteremtést.
Versenyképes Európa: Az EU képes a világ legnagyobb exportőre maradni, ha ipari versenyképességét javítja és az ipari termelés eléri a GDP 20%-át. Ehhez azonban az európai szolgáltatásokat és termékeket egyre inkább ki kell terjesztenie a globális piacra, valamint csökkentenie kell az adó és a szabályozási terheket.
Tehetséges Európa: Fontos cél, hogy az Európai Unió rendelkezzen a világ legdinamikusabb, a legképzettebb és a leginkább mobilis belső munkaerőpiaca felett. Ehhez a képzésre kell összpontosítani, hiszen fontos, hogy a fiatalok megfeleljenek a vállalatok elvárásainak, főleg az olyan bővülő területeken, mint például az információs technológia. Ezen kívül csökkenteni kell a munkanélküliséget főképp a fiatalok körében, a szociális védelem érdekében pedig meg kell teremteni egy hosszú távon is fenntartható nyugdíjrendszert. Mindez Európa polgárainak javát szolgálja, hiszen akár évente 1,4 millióval is növekedhet a munkahelyek száma.
Egységes Európa: Az egységes piac megteremtésére versenynövelő intézkedéseket kell hozni az EU forrásokból, például a határokon átnyúló energia, a közlekedés, vagy a digitális infrastruktúra területén. Kereskedelmi partnerséget kell létrehozni az Egyesült Államokkal és Japánnal, valamint más kereskedelmi lehetőséget jelentő országokkal, például Ázsiában vagy Dél-Amerikában. Egységesíteni kell a piaci szabályokat az új gazdasági partnerekkel. Mindezek fokozhatják az uniós belső kereskedelmet és az ellátási lánc integrációját.
Rugalmas Európa: A következő 5 évben az EU-nak túl kell lépnie a pénzügyi válságon és lépéseket kell tennie, hogy megvédje magát a jövőbeni negatív hatásoktól. A bankuniónak be kell fejeznie a gazdasági és monetáris unió megerősítését, a pénzügyi ágazatot „töredezettség-mentessé” kell tenni. Az alternatív vállalati finanszírozást, mint például az elérhető kockázati tőkét, szélesebb körben elérhetővé kell tenni, hogy csökkenjen a pénzügyi függőség. Továbbá el kell érni, hogy az államadósság az EU28-ban a GDP 87%-a alá csökkenjen.
Vállalkozó Európa: Az Európai Uniót a következő 5 évben a vállalkozások számára úgy kell ismertté tenni, mint a világ legjobb befektetési környezete. Ehhez egységesebb befektetési környezettel és megnövekedett fogyasztói kereslettel kell támogatni a kkv-kat és a start-upokat. Valamint csökkenteni kell a vállalkozási költségeket, amely jelenleg az Egyesült Államok vállalkozási költségeinek a duplája. Ezek az intelligens szabályozások fokozhatják a versenyképességet.
A kiadványról szólva a BUSINESSEUROPE elnöke, Emma Marcegaglia, a következőket mondta: „Európa fordulóponton van. Az elmúlt 5 évet válságkezeléssel, befelé fordulással, és belső uniós problémák kezelésével töltöttük. Most kifelé kell néznünk, hogy Európa még versenyképesebbé váljon a globális színtéren, jólétet teremtve mind a gazdaság, mind a polgárok igényeinek megfelelően. Az Európai Parlament döntő szerepet fog játszani ennek elérésében.”
„A tartós növekedés megindításához elkerülhetetlen a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás, illetve a K+F+I területeken növelni a ráfordításokat uniós és nemzeti szinten egyaránt. Meggyőződésünk szerint ezzel párhuzamosan a vállalati adminisztráció, a munkáltatói terhek, illetve a cégek energiafelhasználásának költségét is csökkenteni kell. Ezek a hosszú távon is fenntartható növekedés szükséges feltételei.” – mondta Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
