A kormány tudatában van annak, hogy az uzsora jelenségével szemben a büntetőjogi fellépés kereteit meghaladó, komplex válaszokat kell adni – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára pénteken.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának az uzsoráról szóló kétnapos konferenciáján az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetőjogi eszközök nem helyettesíthetők az uzsora elleni harcban. A kormány ezért 2011-ben, az országvédelmi akcióterv keretein belül meghirdette a küzdelmet az uzsorajelenségek ellen.
Szólt arról is, hogy míg 2009-ben csak nyolc uzsora miatt indított büntetőügyet zártak le, az Orbán-kormány által kezdeményezett törvénymódosítás eredményeként az ismertté váló uzsora-bűncselekmények száma 2012-ben 378-ra, 2013-ban 320-ra nőtt. Így a korábbi adatokhoz képest az uzsora elleni büntetőjogi fellépés – legalábbis az ismertté válás tekintetében – hatékonyabb lett – hangsúlyozta.
Az uzsora bűncselekmények felderítését hátráltatja az, hogy a kölcsönadó és támogatói a sértettet megfélemlítik, a pénz átadásáról rendszerint nincs írásbeli nyilatkozat, illetve ha van, akkor a kamattal növelt összeg szerepel benne. Számos esetben színlelt szerződéssel, például ingatlanról szóló adásvételi szerződéssel leplezik az uzsorakölcsönt – világította meg.
Répássy Róbert közölte: általános az a jelenség, hogy a sértettek az eljárás kezdetén terhelő vallomást tesznek az elkövetőre, később azt azonban megváltoztatják vagy visszavonják, mivel anyagi helyzetük miatt az uzsorással szemben függő helyzetben vannak.
Az államtitkár emlékeztetett arra: a kormány által meghirdetett zéró tolerancia eredményeként 2011. november 1-jén lépett hatályba az új szabályozás, s a büntetőjogi fellépés szükségességével valamennyi parlamenti párt egyet értett. A törvénymódosítás változtatásai közé sorolta egyebek mellett azt, hogy az üzletszerűség minősítő körülmény lett, valamint azt, hogy kiterjesztették a potenciális sértettek körét.
Egy idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítást ismertetve Répássy Róbert közölte: ideiglenes intézkedés elrendelése révén a magánfél már a büntetőeljárás alatt is újra birtokba veheti a korábban az uzsorás által elvett ingatlanát.
Répássy Róbert kiemelte: bővült az uzsora elleni fellépés magánjogi eszköztára is. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az uzsorás szerződés definíciója és a hozzá fűzött jogkövetkezmény tárgyalásakor kimondja, hogy „ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásában feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis”.
Az új Ptk. lehetővé teszi a bíróság számára, hogy részben vagy egészében elengedje a szerződés semmissége miatt a pénzvisszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná. Az ügyész pedig keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása iránt – tette hozzá.
Répássy Róbert hangsúlyozta: az uzsora áldozatairól sem feledkezik meg az állam, segíti a krízishelyzetbe került állampolgárokat, ennek azonban feltétele, hogy az áldozat ki akarjon törni ebből a helyzetből. Ha ez teljesül, az áldozatok támogató jellegű szolgáltatásokra, így tájékoztatásra és pszichológiai segítségre számíthatnak.
Beszélt arról is, hogy a kormány tárcaközi munkacsoportot hozott létre tavaly novemberben az uzsora jelenségének vizsgálatára. Ebben részt vesz Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a KIM.
(MTI)
