A magyar-jordán gazdasági együttműködés bővítése érdekében 6+5 pontból álló akciótervben állapodtak meg a két ország képviselői – jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kedden, Budapesten, a magyar-jordán gazdasági vegyesbizottság (gvb) alakuló ülése után.
Az akcióterv tartalmazza az együttműködés lehetséges területeit és az ehhez szükséges eszközöket is, többek között a jordán infrastrukturális beruházásokban és nukleáris fejlesztésekben való magyar részvételt, a magyar mezőgazdasági export növelését, a vízgazdálkodásban való együttműködést – ismertette Szijjártó Péter.
Száleh al-Harábse, a jordán tervezési és nemzetközi együttműködési minisztérium beruházási és tervezési államtitkára hangsúlyozta: nagy örömmel fogadták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban ellátogatott Jordániába, és aláírták az együttműködési megállapodást azokról a területekről, amelyeken a két ország együtt fog működni. Hozzáfűzte, Jordániában számos terület kínál üzleti lehetőséget a magyar állami és a privát szektor vállalatainak, ilyen például a vasútfejlesztés, a kikötő-és útépítés vagy a turizmus.
A magyar államtitkár felidézte, hogy 2010-ben Magyarország új külügyi és külgazdasági stratégia, a keleti nyitás mellett kötelezte el magát. Ennek egyik fontos alappillére az arab országokkal való kapcsolat stratégiai szintre fejlesztése. Jordániának kitüntetett szerepe van ebben, hiszen a közel-keleti térségben Magyarország hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere. Rámutatott ugyanakkor arra: bár a két ország közötti kereskedelmi forgalmat 2013-ban 4,5 százalékkal, közel 35 millió dollárra sikerült növelni, még így is jelentősen alatta van annak, amit a két ország közötti kapcsolatok indokolnának.
A két ország ezért kedden 6+5 pontos gazdasági és kereskedelmi akciótervben állapodott meg. Az együttműködés fejlesztésének hat lehetséges területét jelölték ki, öt pontban pedig az együttműködés fejlesztéséhez szükséges eszközöket foglalták össze.
Az egyik együttműködési terület a villamosenergia. Az MVM Magyar Villamosművek két villamos távvezeték építési projektben érdekelt Jordániában, amelyeknek az összértéke 17 milliárd forint, és összesen 185 kilométer hosszúságú távvezeték megépítését és az Amman környéki távvezeték rendszer felújítását célozzák. Az egyik projektben az MVM-é a legkedvezőbb ár, s bejutott a második körbe, a másik projektben várják a jordán hatóságok döntését. Az MVM felajánlotta továbbá, hogy a szírek által lakott jordániai menekülttáborok villamosenergia-hálózatának létrehozásában is szerepet vállal.
A második terület a nukleáris energia. A Roszatom nyerte 2013 októberében az első jordániai atomerőmű építésére vonatkozó pályázatot, Jordániának a közeljövőben 800-1000 nukleáris mérnökre és szakemberre lesz szüksége. A két ország ezért megállapodott abban, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a magyar oktató-képző intézmények – a paksi atomerőmű oktatóközpontja és a Budapesti Műszaki Egyetem – bevonásáról a jordán szakemberek képzésébe, májusban pedig Magyarországra látogat a Jordán Atomenergia Bizottság elnöke.
A harmadik együttműködési terület a mezőgazdaság. Miután a Törökországba irányuló európai szarvasmarhaexport gyakorlatilag ellehetetlenült, új területeket kell keresni. Ebben fontos szerep juthat Jordániának. Az ülésen megállapodtak abban, hogy a hatósági főállatorvosok haladéktalanul megtárgyalják az ehhez szükséges engedélyekre vonatkozó eljárásokat.
A vízgazdálkodás területén Magyarországnak jó referenciái vannak az arab világban, a magyar vízgazdálkodási vállalatok komoly szerepet vállalhatnak a jordán gazdaság fejlődésében – tette hozzá Szijjártó Péter.
Az építőiparban a jordán nemzeti vasútvonal, az aqabai kereskedelmi kikötő valamint a Vörös-tengert és a Holt-tengert összekötő csatorna építésében való magyar vállalati részvétel elérése lesz a feladat a közeljövőben – ismertette Szijjártó Péter.
A turizmust illetően a két kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a Wizz Airrel, amely nyitottságot mutat a két ország közötti közvetlen légi járat megindítására.
Az együttműködés fejlesztésére szolgáló egyik eszközként a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t említette az államtitkár, mint elmondta, a kereskedőház piackutatással és pályázatfigyeléssel foglalkozó munkatársa már Ammanban van. Az Eximbank is nyilvánvalóvá tette, hogy nyitott a magyar vállalatok jordániai szerepvállalásának finanszírozására, ami versenyelőnyt jelent a magyar cégek számára – emelte ki.
Megállapodtak arról is, hogy a lehető leghamarabb megkötik a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a keleti nyitás ösztöndíj-program keretében harmincról ötvenre emelték a jordán fiataloknak biztosított magyar ösztöndíjak számát a magyar egyetemeken idén szeptembertől.
Megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a vízumkönnyítési tárgyalásokat, ahol első lépésként a diplomata és szolgálati útlevelekkel való vízummentes utazás lehetőségét kívánják elérni.
Száleh al-Harábse köszönetét fejezte ki a jordán ösztöndíjasok számának növeléséért. A jordán államtitkár hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek befektetnek Jordániában, valójában a Közel-Keletre jutnak el. Úgy vélekedett, a következő években nagy lehetőségek nyílnak a vállalkozások előtt, ugyanis a térségben nagy szükség lesz az újraépítésre, éppen ezért javasolták, hogy vizsgálják meg egy logisztikai központ felépítésének lehetőségét Jordániában a magyar befektetések segítésére.
