A svájciak bőkezűsége kiterjed a környezetvédelemre, amelynek az aktualitás mellett üzenete van: Svájcban és a világ más részeiben, így Magyarországon is a gazdasági nehézségek ellenére a környezetvédelem ügye felértékelődött – mondta Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyért felelős államtitkára kedden Székesfehérváron, az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) fejlesztését célzó, svájci támogatású projektet bemutató sajtótájékoztatón.
A politikus köszönetét fejezte ki Svájcnak, amiért a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében az adóként befizetett pénzekből 31 milliárd forintot juttatott Magyarországnak különböző fejlesztésekre. Különösen fontosnak nevezte a környezetvédelemre szánt forrásokat, mert „a több természetpusztítás, a több környezetszennyezés több munkát kíván a természet megőrzése terén”.
Elmondta, hogy svájci támogatással 1,4 milliárd forint összköltséggel megerősítik az OLM hálózatát. A projekt révén mintavételező készülékeket, laboratóriumi mérő berendezéseket, valamint két mobil mérőállomást is beszereznek.
Az államtitkár kiemelte, hogy a program segítségével teljesíthetőek lesznek az EU szigorú légszennyezettségi határértékei, így megelőzhető lesz a kötelezettségszegési eljárás és az évi tízmilliárd forintot elérő bírság kiszabása. Emellett lehetővé vált pontos helyzetkép készítése a további teendőkről, mert a kormány a 2014-2020 közötti időszakban több olyan beruházást tervez megvalósítani, amelyek csökkentik az ipari és közlekedési légszennyező anyagok keletkezését – tette hozzá.
Az MTI kérdésére elmondta: az országban működő tíz környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség közül hétnek van laborja, így a beszerzett műszerek és mintavételező eszközök hozzájuk kerültek. Ezek között gázkromatográfok, ionográfok, spektrofotométerek vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy levegőből, vízből és a talajból szennyező anyagokat mutassanak ki már egészen kis koncentráció esetén is.
Megjegyezte, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre 110-120 millió forint értékben kerültek különböző műszerek.
Jean-Francois Paroz svájci nagykövet elmondta, hogy a tervdokumentáció elkészülése és a nyílt közbeszerzés lezárása után az első szállítmányok már megérkeztek a laborokba és az „első kézzelfogható eredmények rendelkezésre állnak”. Hozzátette: tartják a megvalósítás ütemét, így év végére befejeződik a projekt.
Az országos légszennyezettség-mérő hálózat korszerűsítését Svájc 1,2 milliárd forinttal támogatta, míg a 15 százalékos önerőt a Vidékfejlesztési Minisztérium biztosította.
A nagykövet úgy vélte, a programban minden adott ahhoz, hogy sikertörténetté váljon és megvalósuljon az országos légszennyezettségi térkép továbbfejlesztése.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tavaly augusztusban írt ki közbeszerzési eljárást légszennyezettség-mérő berendezések vásárlására, amely 144 mintavevő készüléket, 31 laboratóriumi mérőeszközt és két mobil mérőállomást tartalmazott.
Célként tűzték ki, hogy az automata online mérőállomással nem ellenőrzött városok és kistérségek levegőminőségét ellenőrizzék, valamint megteremtsék a feltételeket a manuális mintavételen alapuló toxikus fém és rákkeltő poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek vizsgálatának elvégzésére a helyszíni mintavételen alapuló, regionális laboratóriumi elemzéshez.
Az Európai Bizottság és Svájc 2006-ban állapodott meg arról, hogy a svájci kormány 1 milliárd svájci frankkal támogatja a 10 újonnan csatlakozott országot, ebből Magyarország 130 millió 738 ezer frankkal (mintegy 31 milliárd forinttal) részesedik.
(MTI)
